Ágazati információk

1 Vízjogi engedélyezés

1.1 A vízjogi engedélyezési eljárás rendszere (a mezőgazdasági vízgazdálkodás szempontjából)

A vízjogi engedélyezési eljárás egy sajátos építményfajtára, a vízilétesítményekre vonatkozó engedélyezési eljárás, aminek alapját az építési engedélyezési eljárás jelenti. Ehhez az eljáráshoz kapcsolódik a víznek, mint környezeti elemnek a használatára vonatkozó eljárás.

Az engedélyezési eljárás típusai:

Elvi vízjogi engedély
Létesítési vízjogi engedély
Üzemeltetési vízjogi engedély
Fennmaradási vízjogi engedély
Megszüntetési vízjogi engedély

Elvi vízjogi engedély

Opcionális (nem kötelező) szakasz.

Ebben az eljárásban a vízügyi hatóság az építtető által a tervbe vett vízgazdálkodási cél megvalósításának általános műszaki megoldási lehetőségeit, feltételeit határozza meg. Nagyon fontos, hogy vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére, illetőleg vízhasználat gyakorlására nem jogosít.

A kérelem tartalma:

Az elvi vízjogi engedély iránti kérelemnek tartalmazni kell a vízgazdálkodási igényeket és a kielégítésükre tervbe vett vízimunka, vízhasználat vagy vízilétesítmény célját, valamint a megvalósítás választott műszaki megoldását, a megvalósítás tervezett időtartamát, illetőleg annak ütemezését, és vízhasználat esetén a vízbeszerzési tervet.

Az elvi vízjogi engedély joghatása:

Tekintettel arra, hogy az elvi vízjogi engedély a hatálya alatt köti a vízügyi hatóságot, figyelemmel kell arra, hogy az elvi vízjogi engedély tartalmazza:

a vízgazdálkodási cél megvalósítására leginkább alkalmas általános műszaki megoldást vagy megoldásokat és azok feltételeit;
a vízbeszerzés, vízhasználat és a vízelvezetés lehetséges helyét, módját, ezek esetleges változatait, az átlagos vagy szélső értékek meghatározásával a kivehető (felhasználható) víz mennyiségét, továbbá a használt, elvezetett víz (szennyvíz) mennyiségének és minőségének határértékeit;
a tervezés és a megvalósítás környezet- és természetvédelmi követelményeit;
azoknak a jogszabályoknak, jogszabállyal kötelezővé tett szabványoknak a megjelölését, amelyeket a tervezés során a megvalósításnál vagy a vízhasználat gyakorlásánál figyelembe kell venni.

A vízügyi hatóság az elvi vízjogi engedélyben meghatározottaktól a vízjogi létesítési eljárásban nem térhet el, tehát amit (műszaki megoldást, vízmennyiséget stb…) az elvi eljárás során engedélyezett, azt a létesítési eljárásban is engedélyeznie kell, ha a döntés alapját képező körülmények és a jogszabályok időközben nem változtak.

Az elvi vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiséget, illetőleg a befogadóba elvezethető víz mennyiségét és minőségét - az engedély hatálya alatt - bejegyzett igényként (lekötött vízkészletként) kell nyilvántartani, és ezt a későbbi vízjogi engedélyek kiadásánál a vízkészletekkel való gazdálkodásnál figyelembe kell venni.

Létesítési vízjogi engedély

Kötelező szakasz, amely nélkül vízilétesítmény nem létesíthető és vízimunka nem végezhető.

A kérelem tartalma:

A létesítési vízjogi engedély iránti kérelemnek mindenképpen tartalmaznia kell a megvalósítani kívánt vízilétesítmény, vízimunka műszaki tervdokumentációját, valamint a vízügyi igazgatóság vízügyi objektumazonosító nyilatkozatát és a vagyonkezelői hozzájárulását, ha a tervezett vízimunka, vízilétesítmény állami tulajdonban lévő vízkészletet, vízilétesítményt, felszín alatti vizek víztartó képződményét vagy felszíni víz medrét érinti, vagy arra közvetlen hatással van.

Ha a tervezett vízimunka elvégzése, vízilétesítmény megépítése termőföldet érint, azonban az ingatlan nem a kérelmező tulajdona, akkor a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy rendelkezik vagy a kivitelezés megkezdéséig rendelkezni fog az érintett ingatlan vonatkozásában a polgári jog szabályai szerinti jogosultsággal.

Vízkészlet hasznosítására irányuló engedélyezési eljárásban igazolni kell azt is, hogy a hasznosítással összefüggésben keletkezett szennyvíz összegyűjtéséről, elvezetéséről, kezeléséről és a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő elhelyezéséről is gondoskodnak.

A létesítési vízjogi engedély joghatása:

A létesítési vízjogi engedély az abban meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése mellett feljogosít - az érintett ingatlan vonatkozásában fennálló polgári jog szerinti jogosultság megléte esetén - az engedélyben meghatározott vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére, de a vízhasználat gyakorlásához, illetve a vízilétesítmény használatbavételéhez, üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély.

A létesítési vízjogi engedély az abban meghatározott ideig hatályos.

Üzemeltetési vízjogi engedély

Kötelező szakasz, amely nélkül vízilétesítmény nem üzemeltethető, vízhasználat nem gyakorolható.

A kérelem tartalma:

Az üzemeltetési vízjogi engedély iránti kérelemnek mindenképpen tartalmaznia kell a megvalósult vízilétesítmény, illetve a gyakorolni kívánt vízhasználat műszaki tervdokumentációját, valamint a vízügyi igazgatóság vízügyi objektumazonosító nyilatkozatát és a vagyonkezelői hozzájárulását, ha a tervezett vízimunka, vízilétesítmény állami tulajdonban lévő vízkészletet, vízilétesítményt, felszín alatti vizek víztartó képződményét vagy felszíni víz medrét érinti, vagy arra közvetlen hatással van.

Az üzemeltetési vízjogi engedély joghatása:

Ha a vízilétesítmény a vízjogi létesítési engedélytől eltérően valósult meg, akkor a vízügyi hatóság mérlegelése alapján vízjogi üzemeltetési engedély adható, ha a kérelem tartalmazza a megvalósított vízilétesítménynek a létesítésre vonatkozó vízgazdálkodási, környezetvédelmi, műszaki jogszabályoknak és hatósági előírásoknak történő megfelelésére vonatkozó tervezői nyilatkozatot és a ténylegesen megvalósult állapotot rögzítő tervdokumentációt.

A vízjogi üzemeltetési engedélyben rendelkezni kell többek között az engedély hatályáról, valamint a vízhasználat gyakorlása vonatkozásában a vízkészletjárulék fizetési kötelezettség fennállására, a fizetési mentességre vagy a részleges mentesség feltételeire vonatkozó jogszabályi követelményekről.

A vízjogi üzemeltetési engedély feljogosít a vízilétesítmény használatbavételére és az engedély érvényességi ideje alatt annak üzemeltetésére.

Az öntözési célú vízhasználatokra vonatkozó sajátos szabályok:

Egynyári öntözés:

Az egynyári öntözésre szóló vízjogi üzemeltetési engedély az öntözés esetére szolgáló hasznosítási idényt követő hónap végéig hatályos.

Egynyári öntözésre szóló vízjogi üzemeltetési engedély abban az esetben adható, ha a kérelemben megjelölt, ugyanazon helyrajzi számú területre, illetve ugyanazon helyrajzi számú területen belüli részterületre öt éven belül egynyári öntözésre szóló vízjogi üzemeltetési engedély kiadására nem került sor.

Öntözés:

Az öntözésre vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedély - ha az engedély kiadásának feltételei fennállnak és a vízkészlet hosszú távon rendelkezésre áll - a talajvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalásában meghatározott időtartamot meghaladó időszakra, legfeljebb 20 évre is kiadható a talajvédelmi hatóság által előírt felülvizsgálatnak a vízjogi engedélyben történő rögzítése mellett.

A talajvédelmi terv külön jogszabályban meghatározott felülvizsgálatára vonatkozó kötelezettség teljesítése alapján a talajvédelmi hatóság megkeresésére az öntözésre vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedély hivatalból módosítható, visszavonható.

Rendkívüli öntözés:

Tartósan vízhiányos időszakban a vízhasználó bejelentése alapján, vízjogi engedély nélkül, egy alkalommal, rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges. Rendkívüli öntözési célú vízhasználatnak minősül a tartósan vízhiányos időszakban, közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyúállással, legfeljebb 120 mm/hektár (1200 m³/hektár) vízmennyiség 100 hektár nagyságot meg nem haladó területre öntözési célból, legfeljebb megszakítás nélkül egy hónap időtartamig történő kijuttatása.

A rendkívüli öntözési célú vízhasználatot a területileg illetékes vízügyi hatósághoz írásban kell bejelenteni. A bejelentéshez a vízkivétellel érintett felszíni víz kezelőjének hozzájárulását csatolni kell. A bejelentés tartalmazza:

a vízhasználó családi és utónevét, lakóhelyének, tartózkodási és értesítési helyének címét, ha a vízhasználó gazdálkodó szervezet, annak nevét, székhelyét, telephelyét, fióktelepét, képviselőjének nevét, cégjegyzékszámát vagy egyéb nyilvántartási számát;
a vízkivétel helyét [helyrajzi szám, Egységes Országos Vetületi Rendszer (EOV) koordináta vagy szelvényszám megadásával];
a vízkivétel módjának meghatározását, továbbá a vízmérés módját;
a vízkivétel időtartamát, kezdő és befejező időpontját;
a kivenni tervezett víz mennyiségét (m³/nap és m³/hónap megadásával);
a vízkivételi szivattyú kapacitását (teljesítmény szerint) és az üzemnapló vezetésének helyét;
az öntözött terület nagyságát (hektárban megadva).

A rendkívüli öntözési célú vízhasználat bejelentését követően a vízhasználat azonnal megkezdhető. A rendkívüli öntözési célú vízhasználat bejelentés szerinti gyakorlását a vízügyi hatóság a vízhasználat időtartama alatt a helyszínen ellenőrizheti. A kezelői hozzájárulás hiányában folytatott vagy a hozzájárulásban foglaltaktól, valamint a bejelentéstől eltérő vízkivételre utaló adat esetén a vízügyi hatóság soron kívül ellenőrzést tart, és a vízkivételt megtiltja.

Ha ugyanazon mezőgazdasági területet a vízhasználó a rendkívüli öntözési célú vízhasználat időtartamát követően is öntözni tervezi, a további öntözéshez egynyári öntözésre szóló vízjogi üzemeltetési engedély vagy öntözési célú vízkivételre jogosító vízjogi üzemeltetési engedély szükséges.

A rendkívüli öntözési célú vízhasználat során kivett vízmennyiséget a vízhasználó a vízkészletjárulék adatszolgáltatásban feltünteti.

Fennmaradási vízjogi engedély

Abban az esetben kötelező szakasz, ha a vízilétesítményt vagy vízimunkát vízjogi létesítési engedély nélkül építették meg vagy valósították meg.

A kérelem tartalma:

A fennmaradási vízjogi engedély iránti kérelemnek mindenképpen tartalmaznia kell a megvalósult vízilétesítmény, vízimunka műszaki tervdokumentációját, valamint a vízügyi igazgatóság vízügyi objektumazonosító nyilatkozatát és a vagyonkezelői hozzájárulását, ha a tervezett vízimunka, vízilétesítmény állami tulajdonban lévő vízkészletet, vízilétesítményt, felszín alatti vizek víztartó képződményét vagy felszíni víz medrét érinti, vagy arra közvetlen hatással van.

A fennmaradási vízjogi engedély joghatása:

A fennmaradási engedélyezési eljárásban azt vizsgálják, hogy a megvalósított vízilétesítmény, vízimunka mennyiben felel meg a vízjogi létesítési és üzemeltetési engedély kiadására vonatkozó követelményeknek, illetve a hatósági előírásoknak. A vízügyi hatóság a fennmaradási engedély megadását a létesítmény átalakításától vagy meghatározott munkák elvégzésétől teheti függővé.

Amennyiben a fennmaradási engedély megadható, a vízgazdálkodási bírság megfizetéséről a fennmaradásról szóló döntéssel, illetve eljárással egyidejűleg kell rendelkezni.

Amennyiben az engedély nélkül, vagy attól eltérően megvalósított vízilétesítmény vízgazdálkodási, környezet- vagy természetvédelmi szempontból káros és ez átalakítással sem szüntethető meg, a kérelem elutasítása mellett, az építtetőt a létesítmény megszüntetésére (elbontására) kell kötelezni.

Megszüntetési vízjogi engedély

Abban az esetben kötelező szakasz, ha a vízilétesítményt nem kívánják tovább üzemeltetni és ezért el kell bontani.

A kérelem tartalma:

A megszüntetési vízjogi engedély iránti kérelemnek mindenképpen tartalmaznia kell a megszüntetendő vízilétesítmény, vízimunka műszaki tervdokumentációját, valamint a vízügyi igazgatóság vízügyi objektumazonosító nyilatkozatát és a vagyonkezelői hozzájárulását, ha a tervezett vízimunka, vízilétesítmény állami tulajdonban lévő vízkészletet, vízilétesítményt, felszín alatti vizek víztartó képződményét vagy felszíni víz medrét érinti, vagy arra közvetlen hatással van.

A megszüntetési vízjogi engedély joghatása:

A megszüntetési vízjogi engedély az abban meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése mellett feljogosít az engedélyben meghatározott vízilétesítmény teljes vagy részleges elbontására, leszerelésére, eltávolítására vagy eltömedékelésére.

A vízilétesítmény megszüntetése esetén a megszüntetéssel érintett területet rendezni kell. Amennyiben jogszabály rekultivációsterv-készítési kötelezettséget ír elő, a vízilétesítmény megszüntetését, valamint a terület rendezését a rekultivációs tervben foglaltakkal összhangban kell megvalósítani.

A megszüntetési engedély a véglegessé és végrehajthatóvá válásának napjától számított két évig hatályos. A megszüntetési engedély hatálya egy évvel meghosszabbodik, ha a hatályossága alatt

a hatályát a vízügyi hatóság egy esetben, legfeljebb egy évvel meghosszabbította, vagy
a vízilétesítmény megszüntetését műszakilag megkezdték és azt folyamatosan végzik.

További információ: http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=iparbiztonsag_vvhj_tajekoztatok

1.2 2016 óta az öntözés támogatás érdekében elfogadott jogszabály-módosítások

Fizetési kötelezettségek eltörlése:

VKJ fizetési alóli mentesség: Az ex-ante feltételek miatt szükségesség vált vízgazdálkodási törvény módosítás alapján mentesül a fizetési kötelezettség alól az öntözési-, halgazdálkodási- és rizstermelési használat, bizonyos kivételekkel: meghatározott éves vízhasználatig (ez három alkalommal is megemelésre került), valamint tartósan vízhiányos időszakban. Továbbá azon öntözési-, halgazdálkodási- és rizstermelési célú vízhasználatok is mentesülnek a VKJ fizetése alól, ahol a téli felszíni vizeket, ár- és belvizeket, mint többletvizeket betárazzák, így a természetes vízvisszatartással nyert többletvíz hazánkban hatékonyan hasznosulhat, nem hagyja el az országot.
VKJ csökkentése túlterhelt víztesteknél: A túlterhelt (a VKJ számítás során t=1,2 szorzóval rendelkező) víztesteknél is lehetőség van alacsonyabb szorzó figyelembevételére, a műszaki paraméterekkel bizonyított, víztakarékossági célú fejlesztések esetén, a vízgazdálkodási tervezés fél ciklusának megfelelően, három éven keresztül.
Mezőgazdasági vízszolgáltatási díj csökkentése: Jogszabály határozza meg azokat tevékenységeket, amelyek a jó ökológiai állapot fenntartásához, illetve amelyek a mezőgazdasági vízszolgáltatás nyújtásának megkezdéséhez szükségesek, így ezek költsége az állami költségvetést terheli, nem a gazdálkodókat.
Vízjogi engedélyezi eljárás költségének eltörlése: A öntözési vízhasználattal kapcsolatosan díj- és illetékmentesség került bevezetésre.

Eljárások eltörlése:

Más célú hasznosítási eljárás eltörlése: A vízjogi engedélyezést megelőzően lefolytatandó más célú hasznosítási eljárás eltörlésre került, amely a földvédelmi járulék fizetési kötelezettségének megszüntetését is jelenti.
Adatszolgáltatási kötelezettség eltörlése: Valamennyi 500 m³-t meg nem haladó éves vízhasználatnál eltörlésre került – adminisztratív tehercsökkentésként – a nyilatkozattételi és adatszolgáltatási kötelezettség.

Engedélyezési eljárások egyszerűsítése:

Vízügyi vagyonkezelői nyilatkozat szabályozása: A Magyar Állam tulajdonában lévő vízkészletek esetében meg kell határozni a tulajdonosi, vagyonkezelési hozzájárulások érvényességi idejének minimális időtartamát, hogy a megvalósítás során az ügyfélnek ne kelljen újabb hozzájárulást beszereznie (a vízjogi létesítési engedélyek jellemző érvényességi idejére tekintettel minimum 2 évre kell megadni a javaslat szerint a vagyonkezelői hozzájárulást), valamint a vagyonkezelő nyilatkozattételi időtartamát (20 nap alatt ki kell adni a vagyonkezelői nyilatkozatot).
Vízkészlet felhasználhatósága: A vízjogi üzemeltetési engedély szüneteltetése esetén a felszabaduló vízkészlet egynyári öntözésre felhasználható, így is hatékonyan gazdálkodva a rendelkezésünkre álló vízkészletekkel.
Engedélyezési eljárások elektronizálása: Teljes körűen elektronizált öntözési engedélyezési és adóhatósági eljárások, amelyek során a rendszer kötelezővé teszi az összes szükséges dokumentum egyidejű meglétét a kérelem indításához, ezzel biztosítva a hiánypótlások csökkentését és az elutasított kérelmek számát.
Szakhatósági eljárások egyszerűsítése: összhangban az Ákr. szabályozással, a szakhatósági közreműködés folyamatának egyszerűsítése, a bevonandó szakhatóságok számának 20 %-os csökkentése, a vizsgálandó szakkérdések számának 30 %-os csökkentése és a szakhatóság ügyintézési határidejének 21 napról 15 napra történő csökkentése.
Tulajdonjog rendelkezésre állásának igazolása:

A kialakult tulajdonviszonyok ellehetetlenítésének feloldása érdekében az öntözési szolgalom részletezésre került.
Ha a vízilétesítmény megépítése termőföldet érint, azonban az ingatlan nem az engedélyes tulajdona, a tulajdonosi hozzájárulások csatolása helyett a kérelmezőnek csak arról kell nyilatkozni az engedélyezési eljárás során, hogy rendelkezik vagy a kivitelezés megkezdéséig rendelkezni fog az érintett ingatlan vonatkozásában a polgári jog szabályai szerinti megállapodással

Az osztatlan közös termőföld esetén földfelszín alatt és felett vezetett öntözési célú vízilétesítmény esetén valamennyi tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozata helyett elég a többségi hozzájárulás megszerzése.

Üzemeltetési vízjogi engedély: Ha a vízilétesítmények megvalósítása a vízjogi létesítési engedélyben foglaltaktól eltérően történt, felelős tervezői nyilatkozat mellett a megvalósult állapotra vonatkozóan a vízjogi üzemeltetési engedély megszerezhető, ahelyett hogy fennmaradási engedélyezést vagy bírság kiadására irányuló eljárást kellene lefolytatni.
Az öntözésre vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedély időtartamának meghosszabbítása: az eddigi 5 év helyett legfeljebb 20 évre is kiadható az üzemeltetési engedély a talajvédelmi hatóság által előírt felülvizsgálatnak a vízjogi engedélyben történő rögzítése mellett.
Hatósági felügyelet csökkentése: Amennyiben a vízjogi engedély tárgyát képező öntözés nem érint vízbázist és nem minősül a környezetvédelmi szabályozás szerint jelentős környezethasználatnak sem, az öntözési engedélyek vízügyi felügyeleti kategóriája módosul és így a hatósági ellenőrzés egyszerűbbé válik (I. kategóriából III. felügyeleti kategóriába kerülnek, így ebben az esetben nem évente, hanem 5 évente kell felügyeleti ellenőrzést tartania a hatóságnak).
Engedély időtartamának meghosszabbítására irányuló eljárás rövidítése: A vízjogi engedély módosítására (ide tartozik az engedély érvényességi idejének meghosszabbítása is) irányuló eljárásnál az ügyintézési határidő változatlan műszaki tartalom és változatlan tulajdonviszonyok mellett csökkentés (a 45 napról 15 napra módosult az ügyintézési határidő).

1.3 A vízjogi engedélyezési eljárás során érintett szervezetek

Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF)

Működési köre az ország egész területére kiterjed.

Az OVF irányítja a területi vízügyi igazgatóságok vagyonkezelésében lévő felszíni vizek vízfolyások és csatornák, vízgazdálkodási rendszerek és védművek fenntartását, üzemeltetését, rekonstrukcióját és fejlesztését, a vízfolyásokon és csatornákon az öntözési célú vízszolgáltatást, a felszíni és a felszín alatti vízkészletekkel való gazdálkodását.

www.ovf.hu

Területi vízügyi igazgatóságok

A 12 területi vízügyi igazgatóság a belügyminiszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv.

A területi vízügyi igazgatóság vagyongazdálkodási feladatai körében fenntartja, üzemelteti és fejleszti az egyes állami tulajdonú vagyontárgyakat, így különösen az öntözési célú vízilétesítményeket, a vízelosztó- és többes rendeltetésű rendszereket, továbbá a vízkészlet-gazdálkodási feladatokat ellátó vízátvezető, vízpótló műveket.

A területi vízügyi igazgatóság végzi az állami tulajdonban lévő vízilétesítményeken a mezőgazdasági vízszolgáltatást és gondoskodik az állami, az önkormányzati és a magántulajdonban lévő vízkárelhárítási vagy mezőgazdasági célú vízilétesítmények fenntartói, üzemeltetési, rekonstrukciós és fejlesztési összhangjának megteremtéséről.

A területi vízügyi igazgatóságok elérhetőségei:

http://www.ovf.hu/hu/vizugyi-igazgatosagok

Vízügyi hatóságok

Területi vízügyi hatóságként, illetve vízvédelmi hatóságként a Fővárosi és Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok járnak el.

Országos vízügyi hatóságként, továbbá országos vízvédelmi hatóságként - országos illetékességgel - a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság jár el, amely első fokú vízügyi hatósági, vízvédelmi hatósági eljárása esetén másodfokon jár el, és felügyeleti jogkört gyakorol az elsőfokú hatóság felett.

http://www.katasztrofavedelem.hu/

Szakhatóságok

A vízügyi hatóság a szakkérdésben a megfelelő szakhatóság állásfoglalását kéri és veszi a döntésnél figyelembe:

Elvi vízjogi engedélyezési eljárásban annak elbírálása, hogy a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. Korm. rendelet melléklete szerinti tevékenységek és létesítmények esetében feltételezhető-e jelentős környezeti hatás, a Megyei kormányhivatal környezetvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatala;
Elvi vízjogi engedélyezési eljárásban annak elbírálása, hogy a természetvédelem jogszabályban meghatározott követelményei a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett érvényesülnek-e, a Megyei kormányhivatal természetvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatala;
Elvi vízjogi engedélyezési eljárásban, továbbá vízjogi létesítési, üzemeltetési, fennmaradási és megszüntetési engedélyezési eljárásban az erdő igénybevétel engedélyezhetőségének vizsgálata kérdésében a Megyei kormányhivatal erdészeti hatósági hatáskörében eljáró járási hivatala;
Vízjogi létesítési, üzemeltetési, fennmaradási és megszüntetési engedélyezési eljárásban a vizek minőségét és egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők fennállásának elbírálása kérdésében a Népegészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, továbbá a Fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala;
Vízjogi létesítési, üzemeltetési, fennmaradási és megszüntetési engedélyezési eljárásban annak elbírálása, hogy a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet melléklete szerinti tevékenységek és létesítmények esetében feltételezhető-e jelentős környezeti hatás, valamint érintenek-e szennyezett területet, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti kármentesítési monitoring esetében megfelelnek-e a határozatban előírt követelményeknek, a Megyei kormányhivatal környezetvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatala;
- Vízjogi létesítési, üzemeltetési, fennmaradási és megszüntetési engedélyezési eljárásban annak elbírálása, hogy a természetvédelem jogszabályban meghatározott követelményei a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett érvényesülnek-e, a Megyei kormányhivatal természetvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatala;
Vízjogi létesítési, üzemeltetési, fennmaradási és megszüntetési engedélyezési eljárásban a termőföld minőségi védelme és a növényvédelem követelményeinek való megfelelés kérdésében a Megyei kormányhivatal talajvédelmi igazgatási hatáskörében eljáró járási hivatala;

jár el szakhatóságként.

1.4 Jogszabálylista

Vízügyi eljárások

2019. évi CXIII. törvény az öntözéses gazdálkodásról
1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról
123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről
147/2010. (IV.29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról
223/2014. (IX.4.) Korm. rendelet a vízügyi igazgatási és a vízügyi valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről
43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet a vízkészletjárulék kiszámításáról szóló
2/1997. (II. 18.) KHVM rendelet a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetéséről
115/2014. (IV. 3.) Korm. rendelet a mezőgazdasági vízszolgáltatás díjképzési rendjéről
178/1998. (XI. 6.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási feladatokkal összefüggő alapadatokról
23/1998. (XI. 6.) KHVM rendelet a vízügyi igazgatási szervezet vízgazdálkodási nyilvántartásáról
12/1997. (VIII.29.) KHVM rendelet a termelt és szolgáltatott vizek gázmentesítéséről
41/2017. (XII. 29.) BM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról
90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól
438/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól
101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről
72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról
13/2015. (III. 31.) BM rendelet a vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól

Környezetvédelem, vízvédelem

1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól
2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról
314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról
241/2009. (X. 29.) Korm. rendelet a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer létrehozásáról és működtetéséről
31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól
219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről
10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól
27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet a használt- és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról
220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól
221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól
14/2015. (III. 31.) FM rendelet a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól
28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól

1.5 Tervező mérnökök a Magyar Mérnöki Kamara névjegyzékében

A vízjogi engedélyezéshez szükséges tervdokumentáció elkészítését tervezői jogosultsággal rendelkező mérnök végezheti.

Keresés a kamarai névjegyzékben: https://mmk.hu/kereses/tagok

2 Az öntözési célú mezőgazdasági vízhasználat költsége

Az öntözési célú mezőgazdasági vízhasználat költségelemei:
1. Vízkészlet-járulék (a továbbiakban: járulék): Felszíni vízből történő öntözés esetén a járulék nagysága m³-ként 0,225-4,86 Ft közé tehető, de a vízgazdálkodási törvényben (a továbbiakban: törvény) meghatározott mentességek miatt minimális az öntözésért ténylegesen fizető vízhasználók száma.

Öntözési célú vízhasználat esetében járulékmentes

a vízhasználat vízjogi engedélyenként évi 400 000 m³-ig vagy vízhasználónként az általa öntözött terület után hektáronként az évi 4 000 m³-ig.
tartósan vízhiányos időszakban az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat vízmennyisége után,
a vízügyi hatósági jogkörben kiadott vízjogi engedélyben megadott vízmennyiségből a tél végi többletvizek - felszíni vizek, ár- és belvizek - visszatartásából és tározásából származó hasznosított vízkészlet után, amennyiben a vízügyi igazgatási szerv igazolja, hogy a vízkivételi ponton a többlet felszíni víz mennyisége rendelkezésre áll.

A VIZEK Keretrendszerben kialakításra került a www.vkj.hu oldal, amely kalkulációt ad a fizetendő járulékra.

Mezőgazdasági vízszolgáltatási díj (a továbbiakban: díj): két tényezőből, alapdíjból és változódíjból áll. A mezőgazdasági vízszolgáltatási szerződést évente köti a vízhasználó és a vízszolgáltató (jelenleg az esetek nagy részében a vízügyi igazgatóság), amelyben a mezőgazdasági vízszolgáltatás díjképzési rendjéről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) alapján kiszámított díjat rögzítik. A díjat évente februárban számolják ki, az előző évi elszámolások és a tárgyévre vonatkozó költségkalkuláció alapján.

Mezőgazdasági vízszolgáltatásért fizetendő költségelemek alakulásának története:

A vízhasználóknak 2006-től több mint tíz éven át nem kellett fizetniük járulékot az öntözési célú vízhasználatért.

A díj mértékét 2014-ig a vízhasználók és a vízügyi igazgatóságok között megkötött szabadáras szerződés határozta meg. 2014-től az országgyűlési választások előtt hozott döntés alapján a vonatkozó kormányrendelet alapján a díjat teljes egészében a központi költségvetés biztosította.

október 1-től kezdődően a vízgazdálkodási törvényben meghatározott mértékű járulékot, valamint a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott módszertan alapján kiszámított díjat kell fizetnie a vízhasználóknak. A járulékra és a díjra vonatkozó fizetési kötelezettség visszavezetésének oka, hogy az Európai Bizottság a Vidékfejlesztési Program tervezetének egyeztetése során ex-ante feltételül szabta a járulék- és díjmentesség megszüntetését a költségmegtérülés elvének és a hatékony vízfelhasználásra történő ösztönzés érdekében. Annak érdekében, hogy a fizetendő költségek ne okozzanak azonnali nagymértékű terhet a vízhasználóknak, a Kormány a járulék tekintetében mentességi körről, a díj tekintetében a vízhasználók fizetési kötelezettségének lépcsőzetes bevezetéséről rendelkezett, így a fizetendő díj 5 év alatt éri el a fizetendő maximumot. A központi költségvetés 2021 után is biztosítani fogja a mezőgazdasági vízszolgáltatás állandó költségeinek 50 %-át.
Mezőgazdasági vízszolgáltatási díj eltérő mértékének okai:

Az ország területén a díj eltérő mértékű (m³-enként pár ezer Ft-tól mintegy kétszázezer Ft-ig terjed). Az eltérés fő okai:

a földrajzi, vízkészlet-gazdálkodási adottságok közötti eltérés: átemelések száma, az öntözendő terület vízkivételi műtől való távolsága, hasznosítható vízkészlet, illetve a vízátvezetésének gravitációs vagy szivattyúkkal történő módja a díjak között nagyságrendi eltérést okoz. Nagy felhasználóhoz nagy vízmennyiség eljuttatása rövid csatornaszakaszon keresztül, jelentősebb átemelések nélkül relatíve alacsony költséggel jár (1-3 Ft/m³), ellenkező esetben a vízszolgáltatás költsége nagyságrenddel is magasabb lehet, ami akár 20-25 Ft/m³ vízköltséget is eredményezhet.
a vízilétesítmények műszaki állapotának különbözősége: a rosszabb állapotú művek nagyobb költséggel üzemeltethetőek. A rossz állapotú vagy nem korszerű műveken jelentős energiaigény (pl. szivattyúzás) jelentkezhet, illetve jelentős lehet a szivárgási veszteség.
a vízszolgáltatási egységben történő vízhasználat típusa: a halastavi vízhasználat tavasz elején és tél elején igényel vizet, az öntözés pedig a tavasz végén, nyáron. Amennyiben az adott vízszolgáltatási egységben mindkét típusú vízhasználat is igényel vizet, az nagyobb mértékű, folyamatos szolgáltatást okoz.
a vízszolgáltatási egységben lévő vízhasználók száma: minél nagyobb az adott egységben a vízhasználók száma, annál kisebb az egy főre jutó költség. A magas vízdíj csökkenti az öntözésbe vonható terület nagyságot, míg az alacsonyabb vízdíj segítené az öntözhető területek növelését.
Vonatkozó jogszabályok, kormányhatározat:

a vízgazdálkodásról szóló1995. évi LVII. törvény
a mezőgazdasági vízszolgáltatás díjképzési rendjéről szóló 115/2014. (IV. 3.) Korm. rendelet
a vízkészletjárulék kiszámításáról szóló 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet

Mellékletek

Mezőgazdasági vízszolgáltatási díj kiszámításának módszere:

Alapdíj

Változó díj

Adott öntözőrendszerre vonatkozó díjtétel, amelyet a vízszolgáltató állapít meg

Alapdíjtétel= (vízszolgáltatási idényre eső összes költségelem) / (összes igénybevevő által lekötött vízmennyiség)

Változó díjtétel= (vízszolgáltatási idényre jóváhagyott összes költségelem) / (vízhasználók által igényelt összes vízmennyiség)

Adott öntözőrendszerben a mezőgazdasági vízhasználó által fizetendő

Éves alapdíj=

alapdíjtétel

vízhasználó által lekötött vízmennyiség

Éves változó díj=

öntözőrendszerre vonatkozó fogyasztási díjtétel

vízhasználó által ténylegesen átvett vízmennyiség

Mezőgazdasági vízszolgáltatási díj kiszámításának módszere

3 Öntözés

3.1 Öntözési módok

Az öntözés mezőgazdaságban történő elterjedését indokolja többek között a meteorológiai folyamatok változása, a termés mennyiségének növelhetősége és a nagyobb gazdasági eredmény elérése. A növények fejlődésükhöz elsősorban fényt, hőt, levegőt, tápanyagot és vizet igényelnek. A feltételek közül legkevésbé a fényt és a hőmérsékletet tudjuk befolyásolni. A növények megfelelő fejlődéséhez elegendő víz szükséges, melynek biztosítását a gazdálkodók okszerű agrotechnikai eljárással tevékenyen tudják befolyásolni. így megvalósításra kerül a növények vízigényének öntözéssel való kielégítése. Azonban a túl sok vagy túl kevés víz egyaránt károsítja a növényt. Az öntözés csak akkor eredményes, ha a növények számára szükséges mesterségesen hozzáadott vízmennyiség kellő időben kerül biztosításra, ugyanis ez eredményezhet többlethozamot. Amennyiben a növények számára a minimálisan szükséges vízmennyiség az öntözéssel együtt sem biztosítható, akkor nem keletkezik gazdasági haszon, a termelési költségek hasztalanul nőnek. A növény minden gramm szárazanyag előállításához 300-600 liter vizet párologtat el. A párolgás a növény levelein és a talajon keresztül történik. Amennyiben a növény nem jut a talajból annyi nedvességhez, mint amennyit elpárologtat, a zöld részein a lankadás-hervadás jeleit mutatják.

A növényállományok vízigényét a befolyásolja: 1./ Faji-és fajtatulajdonságok; 2./ A tenyészidőhossza és a vízigény: a./ kis vízigényű növények: borsó, mák, tavaszi keveréktakarmányok, b./ közepes vízigényű növények: kalászos gabonák, burgonya, kukorica, c./ nagy vízigényű növények: cukorrépa, lucerna).

A szükséges vízmennyiséget az öntözés módja, a talaj nedvességtartalma és a növényzet vízigénye határozza meg. Öntözéssel egyéb feladatok is megoldhatók, mint a fagyvédelem, a kelesztés, a minőségjavítás és a tápanyagpótlás. Többféle öntözési módot különböztethetünk meg (öntözési módon azt értjük, hogy a vizet az öntözőtáblán milyen eljárással osztjuk szét, hogyan juttatjuk a talajra, illetve a növényzetre. attól függően, hogy a vizet a talaj felszínén, a levegőn keresztül vagy a felszín alatt juttatjuk a növényhez:

felületi öntözési mód,
esőszerű öntözési mód,
felszín alatti (altalaj) öntözési mód,
mikroöntözési mód.

Az öntözési módok bármelyikénél a következő feladatokat kell megoldani: az öntözővíz beszerzése (ásott és fúrt kutakból, folyóvizekből, nagyobb öntözőrendszerek csatornáiból, különböző víztározókból), az öntözővíz szállítása (szivattyúkkal vagy a terület lejtését kihasználva csatornák segítségével), a víz szétosztása (állandó és ideiglenes csatokkal, beépített és hordozható csővezetékekkel, tömlőkkel), a víz adagolása (különböző méretű kalitkák, öntözőbarázdák és a szórófejek).

3.1.1. Felületi öntözési mód

A felületi öntözésnél gravitációs úton, a talaj felületén vezetve juttatják el az öntözővizet a növényhez, tehát a talajt hosszabb-rövidebb időre összefüggő vízréteg borítja. Előnye, hogy a víz mozgatása alacsony energiaköltséggel jár, ugyanakkor hátránya a nagy vízveszteség, az egyenetlen vízkijuttatás és az előzetes tereprendezés szükségessége. Ezen öntözési mód nem javasolt a gyors vízáteresztő képességű talajokon az erózió veszélye és nagy vízveszteség miatt. Hazánkban hátrányai miatt nem alkalmazzák.

3.1.2. Esőszerű öntözési mód

Az esőszerű öntözés a változatos domborzatú és méretű területeken biztosítja az egyenletes vízkijuttatást. Az öntözővizet zárt csővezetékben, nagy nyomás alatt vezetik a szórófejekhez, ahonnan az porlasztva jut el a növényhez. A víz, cseppek formájában, nagy területen szétszóródva, felülről jut a növényzetre, a talajra. Előnye többek között, hogy bármely talajadottság mellett alkalmazható, nem igényel tereprendezést, jól megválasztható a vízmennyiség kijuttatásának intenzitása, nem rongálja a talaj szerkezetét. Hátrányaként említendő a jelentős költségigény, a párolgási veszteség és az esetleges levélperzselődés. Ezen öntözési mód a szántóföldi kultúrákban a legelterjedtebb.

3.1.3. Felszín alatti öntözési mód

A felszín alatti öntözésnél (altalajöntözés) az öntözővíz a talaj felszíne alatt, a művelés által nem érintett talajrétegben, az ott elhelyezett csövekben mozog és oszlik szét. Sík területet és egyenletes talajminőséget igényel. Szabálytalan, nehezen beöntözhető területeknél jól alkalmazható. Előnye, hogy nem akadályozza a felszíni művelést, valamint a párolgási veszteség minimális. Ugyanakkor hátránya, hogy a beépítési költsége magas, illetve az öntözővíz útja nehezen követhető.

3.1.4. Mikroöntözési mód

A mikroöntözési mód az esőszerű öntözés miniatürizált változata. Mikroöntözés domborzati viszonyoktól függetlenül alkalmazható. Jellemzője, hogy az állandóan telepített adagoló elem kis nyomáson, kis intenzitással a növény közelébe juttatja az öntözővizet, ezáltal víz- és energiatakarékosak, a tápanyag napi szükséglet szerinti adagolása biztosítható, továbbá a talaj víztározóképességét nem kell igénybe venni. A termés mennyiségének és minőségének leghatékonyabb szabályzása.

Forrás: Kiadó: Agrárgazdasági Kutató Intézet, szerzők: Bozán Csaba, Miskó Krisztina, Péter Krisztina, Domán Csaba, Vári Enikő, Keményné Horváth Zsuzsanna, Kiss Andrea, Gaál Márta: Az öntözhetőség természeti-gazdasági korlátainak hatása az öntözhető területekre

3.2 Öntözési technológiák az egyes öntözési módok esetében

3.2.1. Felületi öntözés esetén alkalmazható technológiák

árasztó öntözés: a talajfelszínt elborító öntözés. Alapvető feltétele, hogy az elárasztott terület vízszintes v. közel vízszintes fekvésű legyen. Az árasztás a terület legmagasabb pontján húzódó csatornából történik. Árasztással öntözzük a rizstelepeket, réteket és legelőket. A réteket és legelőket időszakosan árasztjuk el. Kora tavasszal a réteken és legelőkön a több napos vízborítás sem káros, a nyári hónapokban azonban 8-10 órai árasztás után le kell vezetni a vizet, mert a hosszabb vízborítás az értékesebb főfajok kiritkulásához vezet. Az árasztás történhet: vetés előtt (tároló öntözés), vetés után (kelesztő öntözés) tenyészidőben (vízpótló öntözés).
csörgedeztető öntözés: a lejtős területeken az ott kialakított sávokban csörgedeztetve, vízlepel formájában juttatjuk ki az öntözővizet. Sávos csörgedeztetéssel öntözhetjük a sőrű állományú gabonaféléket, takarmánynövényeket és a legelőket.
barázdás öntözés: az öntözés során a növénysorok között húzott barázdákban vezetett vízzel áztatjuk a talajt. Barázdásan öntözhető a kukorica, burgonya, cukorrépa, napraforgó stb.

3.2.2 Esőszerű öntözés esetén alkalmazható technológiák

Jellemzője az, hogy az öntözővíz – a természetes esőhöz hasonlóan – cseppek formájában, nagy területen szétszóródva, felülről jut a növényzetre és a talajra. A vizet – kivételes esetektől eltekintve – csővezetékben, nagy nyomás alatt vezetik a szórófejekhez, ahonnan az kilépve – a légellenállás hatására – cseppekre bomlik.

csévélődobos: a járva üzemelő öntözőberendezések közül a legelterjedtebb a csévélődobos öntözőrendszer, amelynek vízadagoló eleme egy-két nagy hatósugarú szórófej, vagy több vízadagoló elemmel ellátott konzol. Szántóföldön és kertészetekben egyszerűen használható megoldás, néhány hektártól a nagyobb tábla méretekig.
center pivot öntözés: a center-pivot berendezés körkörös terület öntözését biztosítja, melynek nagysága a körben járó szárnyvezeték hosszától függ. Ezzel a módszerrel több hektáros terület öntözését is biztosítani lehet.
lineár: az előre-hátra egyaránt gördülő rendszer négyszögletű területek egyenes vonalú öntözésére optimális. A lineáris rendszerű öntözőberendezések rendeltetése szántóföldi növények esőztető öntözése.

3.2.3 Felszín alatti öntözés esetén alkalmazható technológiák

Az öntözővíz a talaj felszíne alatt, a művelés által nem érintett talajrétegben, az ott elhelyezett csövekben mozog és oszlik szét, alulról áztatja a termőréteget. (altalajöntözés)

Nyílt csatornás öntözési módszer: a barázdás öntözésnél a vizet a növénysorok közti barázdában vezetik, mely onnan a talajba szivárog. A barázdás öntözés előnye, hogy legjobban megfelel a növénytermesztésnek, mert nem akadályozza jelentősen a talaj-előkészítést, a növényápolást, sem a gép gépesített betakarítást. Hátránya, hogy a talaj egyenletes megöntözéséhez nagy gyakorlatra van szükség, a barázdák fenntartása és vízellátása munkaigényes és mivel egyenletes terepet kíván, gyakran költséges tereprendezésre van szükség.
Vízkilépő nyílásokkal ellátott csöves (tömlős) öntözési eljárás: csöves áztató öntözés annyiban különbözik a barázdás öntözéstől, hogy az utolsó rendű öntözőcsatornákat (ideiglenes csatornákat, osztóbarázdákat) csővezetékkel (műanyag-tömlőkkel) helyettesítik a szivárgási veszteség csökkentése érdekében. A csöves áztató öntözés előnyei: kevesebb földcsatorna kell, tehát kisebb a földmunka, nagyobb a hasznosítható terület; nem igényel gondos tereprendezést; a vízadagolás jól megoldható, a vízveszteség kisebb; nincsenek árkok, melyek akadályozzák a gépi munkát.

3.2.4 Felszín alatti öntözés esetén alkalmazható technológiák

Nyílt csatornás öntözési módszer: a barázdás öntözésnél a vizet a növénysorok közti barázdában vezetik, mely onnan a talajba szivárog. A barázdás öntözés előnye, hogy ez felel meg legjobban a növénytermesztésnek, mert nem akadályozza jelentősen a talaj-előkészítést, a növényápolást, sem a gép gépesített betakarítást. Hátránya, hogy a talaj egyenletes megöntözéséhez nagy gyakorlatra van szükség, a barázdák fenntartása és vízellátása munkaigényes és mivel egyenletes terepet kíván, gyakran költséges tereprendezésre van szükség.
Vízkilépő nyílásokkal ellátott csöves (tömlős) öntözési eljárás: csöves áztató öntözésannyiban különbözik a barázdás öntözéstől, hogy az utolsó rendű öntözőcsatornákat (ideiglenes csatornákat, osztóbarázdákat) csővezetékkel (műanyag-tömlőkkel) helyettesítik a szivárgási veszteség csökkentése érdekében. A csöves áztató öntözés előnyei: kevesebb földcsatorna kell, tehát kisebb a földmunka, nagyobb a hasznosítható terület; nem igényel gondos tereprendezést; a vízadagolás jól megoldható, a vízveszteség kisebb; nincsenek árkok, melyek akadályozzák a gépi munkát.

Forrás: Dr. Ligetvári Ferenc (2011) A vízgazdálkodás alapjai Szent István Egyetem http://www.moe.hu/kepzes2017/63_ztat_barzds_ntzsi_mdszer.html

3.3 Öntözési célok

Az öntözés a növénytermesztésben hozzájárul a terméshozamok és a termésbiztonság növeléséhez. Öntözéssel a növények vízellátását javítjuk, mely többféle öntözési célból valósulhat meg. Az öntözés legfőbb célja tehát a víznek mint növényi élettényezőnek pótlása és a termesztési céllal egyeztetett optimalizálása. A víz élettényező-pótlásának igénye a gyakorlati termesztésben többféle öntözési célként fogalmazható meg. Ezek az alábbiak szerint lehet rendszerezni (dr. Balázs Sándor Zöldségtermesztők kézikönyve Mezőgazda Kiadó alapján):

vízpótló öntözés,
kelesztő öntözés,
frissítő öntözés,
párásító öntözés,
nedvességtároló öntözés,
talajművelést könnyítő előöntözés.

Ezek mellett a víz fizikai, mechanikai hatását hasznosító öntözési célok is ismeretesek. Ilyenek:

talajátmosó öntözés,
trágyázó öntözés,
fagy elleni öntözés,
beiszapoló öntözés.

Vízpótló öntözésnek nevezzük a talaj vízhiányának megszüntetésére a tenyészidőszak folyamán végzett öntözéseket. Feladata a gyökérzettel átszőtt talajréteg létesítése, ezért a vízadagot a növények növekedésével arányosan növelni kell (20–40 mm). Feladata, hogy a talajban lévő gyökérzet fejlődésnek induljon, majd további szakaszokba fejlődjön.

Kelesztő öntözésnek hívjuk a magvetés után kiszáradó felső talajréteg vízzel telítését. Fedett területeken folyó palántaneveléskor a magvetéseket rendszeresen öntözni kell. Szabadföldi, állandó helyre vetett növények magvetéseit csak rendkívüli esetekben (aszályos, meleg időjárás) szabad kelesztő öntözésben részesíteni. Kötött talajon az öntözés talajcserepesítő, eliszapoló hatása a kelést akadályozza, de a nagy intenzitású öntözés a sekélyen elhelyezkedő apró magvakat el is moshatja. Kelesztő öntözés csak kis intenzitású szórófejekkel és kis vízadagokkal (5–10 mm) végezhető. Feladata a mag sikeres beágyazódása és kikelése.

Frissítő öntözéskor a növény lankadásának megszüntetése és a levelek hőmérsékletének csökkentése a cél, ehhez esőszerű öntözéssel kis öntözővízadagokat (2–4 mm) juttatunk a növényekre (részben a talaj felszínére). A növények a levelükre jutó vizet felveszik, és sejtjeik víztelített állapotba kerülnek. A zöldséghajtatásban a nagy vízfogyasztású növények (pl. uborka) termesztésekor – napfényben gazdag és hosszabb nappalú hajtatási időszakban – rendszeresen végeznek frissítő öntözést. Szántóföldi zöldségtermesztésben – az öntözőberendezések korlátozott volta miatt – nem alkalmazzák.

A párásító öntözést a levegő páratartalmával szemben különösen igényes zöldségfajoknál (pl. csiperkegomba) naponként végzik. Az öntözővizet permetszerű elosztással a gombatermő felületre, utakra, esetleg a termesztőhely falára juttatják. a vízadag nagysága 1–2 mm.

A nedvességtároló öntözés időszaka a tenyészidőn kívül van. Aszályos években – amikor az őszi és a téli csapadék is elmarad – a talaj víztartalékának feltöltésére tavasz kezdetén, nagy adagú (100–120 mm) öntözést végeznek. Ilyenkor az öntözőberendezések kihasználatlanok, ami jó lehetőséget kínál a tároló öntözéshez. Késő tavaszi szaporítású, vízigényes zöldségnövények (kukorica, uborka, paprika) előtt alkalmazható a legsikeresebben.

Talajművelést könnyítő előöntözésre leggyakrabban a zöldségnövények kettős termesztésekor kerül sor. Kötött, rögösödésre hajlamos talajon – különösen, ha az elővetemény fejlődésének utolsó időszakában öntözést nem kívánt – csak rögös szántás végezhető, ezért a másodnövény számára szükséges jó vetőágy sem készíthető. A művelendő talajréteg átáztatásával (20 mm öntözővíz) optimális feltételek között (60–70%-os telítettségnél) végezhető el a nyári szántás.

A talajátmosó öntözés a talaj túlzott sótartalmának a gyökérzónából való eltávolítására szolgál. Zöldséghajtatásban a nitrogén- és káliumtartalmú műtrágyákkal való feltöltődés gyakran nagy sótartalomhoz vezet. Sóérzékeny növény (pl. saláta) számára talajátmosást kell végezni. Talajátmosó öntözés főként homokos és szerves anyagban gazdag, laza talajokon végezhető. A kimosáshoz nagy vízadag (150–200 mm) szükséges.

A trágyázó öntözés fogalmán a vízben oldható fejtrágyák öntözővízzel való kijuttatását és talajba mosását értjük. Tápoldatos öntözésnek is nevezik. Alkalmazásakor egyenletes a tápanyageloszlás, jobban hasznosul a vízben oldott tápanyag. A gyökérzóna átáztatásához szükséges vízadag nagysága 20–30 mm.

A fagy elleni öntözésnek a fűtés nélküli fóliás hajtatásban és a szabadföldi korai termesztésben van nagy jelentősége. E módszerrel a víz nagy fajhőjét, illetve a nedves talaj nagy hőkapacitását hasznosítjuk. Késő tavaszi fagyveszély idején a beöntözött talaj a napsütés hatására fölmelegszik, sok hőt tárol, amelynek éjszakai kisugárzásával mérsékli a levegő talaj menti rétegének lehűlését. Ilyenkor a kiszáradt felső talajréteg átnedvesítése a cél, ami 8–10 mm vízadaggal érhető el.

Fóliás termesztést végző kisüzemekben a fagyponthoz közeli hőmérséklet elérésekor a növények vízzel való permetezésének módszerét is használják. A lehűlő víz fajhőjének, a jéggé fagyó víz pedig fagyáshőjének átadásával akadályozza az erősebb fagy kialakulását a fóliasátor légterében. Ehhez már 1–2 mm víz kipermetezése is elegendő.

A beiszapoló öntözést a palánták kiültetésekor alkalmazzák. A talajszemcséknek a gyökerekhez, illetve a tápkockákhoz való tapadását segíti, ezzel jobb eredést és begyökerezést eredményez. Száraz talaj esetén a vízpótlás feladatát is betölti, de a beiszapolásra nedves talajba való palántázáskor is szükség van.

A beiszapoló öntözés a teljes talajfelületre is kiterjedhet. Ilyenkor esőztető öntözőberendezésekkel 10–15 mm-es vízadagot juttatnak ki. Melegigényes növények (paprika) ültetésekor – a talaj lehűlésének elkerülése végett – a tövenkénti beöntözés az előnyösebb. A vízadag 1–5 dl/tő. A tövenkénti öntözés az ültetőgépre szerelt tartályból tömlővel, kisüzemben öntözőkannával végezhető.

Forrás: https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/zoldsegtermesztok/ch08s03.html

3.4 Az öntözővíz tulajdonságai és forrásai

Termesztési szempontból az öntözővíznek a következők a legfontosabb tulajdonságai (dr. Balázs Sándor Zöldségtermesztők kézikönyve Mezőgazda Kiadó alapján):

ásványisó-tartalma,
keménysége,
hőfoka,
szennyezettsége.

Az öntözővíz sótartalmát főként eredete határozza meg. Egyes körzetekben közismerten nagy az ásott és fúrt kutak ásványisó-tartalma. Az ásványi sók közül a nátriumsók jelenléte (ami a tiszántúli zöldségtermesztő körzetekben gyakori) különösen káros. A nátriumsós vízzel való öntözés a talajt elszikesíti és terméketlenné teszi. Nem alkalmas a víz öntözésre, ha szódatartalma 100 mg/l felett van, de összessó-tartalma sem haladhatja meg a 2000 mg/l mennyiséget. A nagy sótartalmú öntözővíz károsító hatása kötött talajokon megnő, laza, vízáteresztő talajokon kisebb.

A víz keménységét a benne lévő kalcium- és magnéziumsók okozzák. A kemény víz oldóképessége kisebb, a terményeken pedig az elpárolgó víz nyomán fehér sókiválás keletkezik, ami tetszetősségét rontja. A kevés Ca- és Mg-sót tartalmazó víz a lágy víz, ami öntözésre kiváló.

Az öntözővíz hőfoka akkor a legjobb, ha megegyezik a zöldségfaj hőmérsékleti optimumával. Ez hidegtűrő növényeknél 13–20 oC, melegigényes zöldségfajoknál pedig 20–25 oC között van. A növények növekedését csak az igényüknél lényegesen (8–10 oC-kal) hidegebb, illetve a 40 oC-nál melegebb víz gátolja. A 45–50 oC-os öntözővíz (pl. kihűlő termálvíz) a növény pusztulását okozhatja.

Az öntözővíz szennyezettségén a vegyszerekkel való keveredést értjük. Növényeket károsító vegyszereket a vegyi gyárak és a környező, gyomirtó szereket használó mezőgazdasági üzemek juttathatnak az öntözővízforrásokba. A vegyszerekkel szennyezett öntözővizek sok kárt okozhatnak (torz növekedés, terméscsökkenés, kipusztulás).

Fontosabb vízforrások és azok jellemzői:

Folyóvíz. Lágy, legtöbbször iszapot is tartalmaz. Hőfoka a tenyészidő folyamán változik, kora tavasszal hideg. Öntözésre jó, de egyes folyószakaszokon vegyi anyagokkal szennyezett lehet.
Patak- és forrásvíz. Összetételét tekintve jó, nem szennyezett, hőmérséklete alacsony. Öntözésre – különösen víztárolóba gyűjtve – jól megfelel.
Tóvíz. Általában lágy vizű. Hőmérséklete tavasszal hideg. Vegyszerekkel ritkán szennyezett. Öntözésre megfelel.
Kútvíz. A kútvíz fogalomkörébe különféle vízforrások vize sorolható. Vízminőség alapján is elkülöníthető az ásott, az artézi és a csőkút vize.
Az ásott kút a talajvízből nyeri vizét, a házikertek öntözésére általánosan használt vízforrás. Összetétele nagyon változatos. Nitráttartalma gyakran nagy, ami – növényi tápanyagokról lévén szó – az öntözésben hasznos. Öntözésre csak a nátriumsókban és az összessó-tartalomban gazdag kútvíz nem használható.
Az artézi kutak mély fúrásúak, a mélyben összegyűlő rétegvízből táplálkoznak, és a víz magától a felszínre tör. A víz hőmérséklete meleg, ritkán a káros hőmérsékleti értéket is elérheti. Ilyenkor csak víztárolóba gyűjtve, lehűlve használható öntözésre.
A csőkút sekélyebben elhelyezkedő rétegvízből vagy talajvízből is nyerheti vizét. A 10–50 m mélyből szivattyúval felhozott víz hideg. A folyók hordalékára települő csőkutak vize általában jól használható, egyes körzetekben azonban sótartalma nagy lehet.

Csapadékvíz. Lágy, meleg, sókat és vegyszerszennyezéseket nem tartalmaz. Öntözésre kiváló. Házikertek és kisüzemek – tárolómedencében összegyűjtve – gyakran használják.

4 Öntözésfejlesztés

4.1 Az öntözhetőség természeti gazdasági korlátainak hatása az öntözhető területekre

A magyarországi szabadföldi növénytermelés – elsősorban egyes szántóföldi és kertészeti, valamint ültetvényes kultúrák – számára az öntözhető területek növelése óriási lehetőséget adhat, sőt egyenesen szükségszerű. A klímaváltozás várhatóan jelentős hatást gyakorol a vegetáció alatti időjárási feltételek alakulására. Ezen felül Magyarországon valószínűleg növekszik majd a szélsőséges időjárási jelenségek gyakorisága és hatása, melyek közül az egyik leghangsúlyosabb az aszályos időszakok gyakoribb előfordulása, valamint a csapadék intenzitásának és időbeli eloszlásának a legtöbb termesztett növény számára kedvezőtlen módosulása. Ennek kompenzálására már nem lesz elegendő a megfelelő talajművelés, ezért elsősorban az öntözéses gazdálkodás kiterjesztésével mérsékelhetők a vízhiányos időszakok negatív hatásai, amelynek előfeltétele, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű víz a gazdálkodók rendelkezésére álljon.

A mezőgazdasági termelés szempontjából az öntözésfejlesztés megvalósításának feltétele, hogy a szükséges vízmennyiség rendelkezésre álljon. Habár a mezőgazdaságban az ökonómiai szempontok alapján összesen közel 1 millió hektárt lehetne öntözésbe vonni, a meglévő magyarországi felszíni és felszín alatti vízkészletek a mezőgazdasági vízigényt csak részben képesek fedezni. A felszíni, valamint felszín alatti becsült vízkészletek 382,0 ezer hektár területen biztosítanak reális öntözési lehetőséget. A felszíni vízkészletekből a jelenlegi mintegy 51 ezer hektár szabadföldi öntözött mezőgazdasági területet 337,2 ezer hektárral lehetne bővíteni. Ez utóbbiból 325,0 ezer hektárt a szántóföldi növények, 5,8 ezer hektárt a szántóföldi zöldségek, 5,9 ezer hektárt a gyümölcsösök, 0,6 ezer hektárt pedig a szőlő tenne ki. A felszín alatti vízkészletekből a már most is öntözött 3 ezer hektár terület nagyságrendileg 45 ezer hektárral emelkedhetne. A gyümölcsösök területe 38,1 ezer hektárral, a szántóföldi zöldségnövényeké 6,3 ezer hektárral, a szőlőé pedig 0,3 hektárral növelhető gazdaságosan. Az öntözési beruházásoknak köszönhetően összesen 1,1 millió tonnával nagyobb termést realizálhatna az ágazat, melynek becsült értéke 135,6 milliárd forint. A mezőgazdaság öntözési igénye (közel 1,2 millió hektár) jelenleg lényegesen meghaladja az öntözőrendszerek kínálta lehetőségeket (mintegy 436 ezer hektár), ezért szükséges ez utóbbiak fejlesztése, vagyis új öntözőcsatornák és az öntözővíz tábláig való eljutását biztosító infrastruktúra kiépítése és fenntartható üzemeltetésének biztosítása. A meglévő öntözési kapacitások (68 ezer hektár) ugyanakkor messze elmaradnak a meglévő vízkivételi lehetőségektől (436 ezer hektár), ami azt jelenti, hogy a gazdálkodók ösztönzésére is szükség van új jogszabályi, illetve megfelelő beruházási környezet kialakításával.

4.1.1 Az öntözési igényeket befolyásoló természeti tényezők

A mezőgazdasági vízgazdálkodás: egy olyan vízhasznosítási és vízkárelhárítási tevékenység, amely a mezőgazdaság feladatait és érdekeit szolgálja. Ezen belül az öntözés jelentősen befolyásolja a természeti környezetet, azonban ez a hatás kétoldalú, mivel a környezeti tényezők megváltozása is visszahat a vízgazdálkodási folyamatokra. A kiemelt hatások a következők lehetnek: mikroklímára gyakorolt hatások; talajra gyakorolt hatások; vizekre gyakorolt hatások; élővilágra gyakorolt hatások. Az öntözéses gazdálkodást akkor célszerű bevezetni, amikor a termelési, gazdálkodási színvonal a száraz körülmények között elérhető jövedelemezőségnél kedvezőbb, vagyis a természetesen rendelkezésre álló csapadék – mennyiségében és eloszlásában – kisebb jövedelmet biztosít az öntözéses termeléssel összevetve. Az öntözést ott célszerű fejleszteni, ahol arra a legalkalmasabb természeti (talajtani-vízgazdálkodási), valamint közgazdasági adottságok találhatók. Az eredményes növénytermesztés alapfeltétele a növény fejlődéséhez szükséges összes tényező folyamatos és egyidejű – a megkívánt mennyiségben és minőségben – biztosítása.
Talajadottságok: az öntözővíz megléte mellett az öntözésfejlesztés másik kulcsát jelentik. Nem csupán azért, mert a jobb termőképességű talajoknál azonos mértékű öntözés mellett nagyobb arányban növekszik az öntözés által kiváltott hozamtöbblet, hanem azért is, mert Magyarországon a vízfelhasználás hatékonyságának növelése a talaj vízháztartás-szabályozásának megkülönböztetett jelentőségű kulcsfeladata
Klimatikus viszonyok: alapvetően meghatározzák, hogy egy területen szükséges-e az öntözés vagy sem. Csapadékellátottság tekintetében Magyarország időjárását a száraz nyarú mediterrán, a kiegyenlített nyugat-európai és a szélsőséges kontinentális éghajlati övezet befolyásolja. A csapadékviszonyok az öntözés szükségességét alátámasztják és azt is bizonyítják, hogy növekvő termelési színvonal mellett már megengedhetetlen a termelésnek az időjárástól függő nagymértékű kockázata, valamint hogy az üzemek kiegyensúlyozott jövedelemhez fűződő érdeke miatt egyre inkább gazdasági szükséggé is válik az öntözés. Minél gyakoribb az aszály, annál nagyobb a valószínűsége, hogy az öntözőberendezést használják és jelentős hozamtöbbletet érnek el az öntözéssel a nem öntözött táblákhoz viszonyítva.
A domborzati viszonyok: szintén fontos szempontot jelentenek az öntözésnél. Egy lejtős, nagyobb meredekségű területen nem képzelhető el az öntözés egyrészt a technikai kivitelezés korlátai, másrészt az eróziós hatások miatt. Ez elsősorban az Északi-középhegységet, a Dunántúli-középhegységet, a Mecsek és környékét, a Somogyi- és Zalai-dombságot, valamint a Kemeneshátot érinti. Természetesen a különböző területek lejtőhajlása meghatározza a művelési módot is, és az erodált vagy erózióra hajlamos területen a földhasználó köteles a domborzati, talaj- és csapadékviszonyoknak megfelelő művelési ágat választani, hogy az a talaj erózió elleni védelmét fokozottan biztosítsa.
Természet- és környezetvédelmi viszonyok Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT): azok a területek, amelyek természeti és táji adottságai annyira értékesek, hogy ott különleges földhasználati módok indokoltak. Az MTÉT előíráscsoportok által befolyásolt gazdálkodási tevékenységek között szerepel az extenzív mezőgazdasági termelési mód fenntartása. Minél sérülékenyebb ökológiai szempontból egy terület, annál kevésbé viseli el az olyan jelentős mértékű emberi beavatkozásokat, mint amilyen az öntözés. A magas természeti értékű területekről elmondható, hogy alapvetően természetes élőhelyek megőrzését célozzák, így ezen elv nehezen egyeztethető össze az öntözéssel.
Az öntözővíz elérhetősége: az öntözéshez szükséges víz kellő mennyiségben és megfelelő minőségben rendelkezésre álljon. Öntözési célra elsősorban a felszíni vízkészlet hasznosítása jöhet szóba, de kisebb vízigények kielégítéséhez – bizonyos korlátok között – a felszín alatti vízkészlet is felhasználható. A felszín alatti vízkészletfajták közül öntözési célra a talajvizet és a sekély rétegvizet hasznosítják.
A termelők öntözési hajlandósága: az öntözési igényre, vízkeresletre ható természeti tényezők, valamint az öntözővíz megléte, kínálata mellett még egy fontos, az eddigiekkel egy szinten említhető tényező határozza meg, hogy végül hol kerül sor öntözésre: a mezőgazdasági termelő, aki megvalósítja a beruházást. Ha ugyanis nincs öntözést tervező termelő, akkor hiába áll rendelkezésre a víz és a megfelelő termőhelyi adottságú terület, nem készül el a beruházás, mert nem lesz, aki megvalósítsa. Ezért kulcsfontosságú annak ismerete, hogy van-e a termelőkben hajlandóság az öntözésre.

4.1.2 Iránymutatások gazdálkodóknak:

Az öntözésfejlesztés jövedelmezőségét legnagyobb mértékben az ár és a hozam 30 százalékos csökkenése okozná, a felszíni vízkészletek esetén 79,9 százalékos visszaesést, a felszín alatti vízkészleteknél 34,1 százalékos mérséklődést jelent az öntözésbe vonható terület méretében. Az ár és a hozam 30 százalékos növekedése esetén látható a legnagyobb területnövekedés, ami a felszíni vízkészletek esetén 63,8, a felszín alatti vízkészlet hasznosításakor 16,3 százalék lenne. A talajtani adottságok meghatározó voltát jelzi, hogy a jelenlegi felszíni öntözőrendszerek által lefedett területen – amennyiben az öntözésre nem javasolt talajú területek is figyelembevételre kerülnek – a felszíni vízkészletek által lefedett területeknél 57,5, míg a felszín alatti vízkészletek hasznosításánál 13,3 százalékkal növekedne az öntözésbe vonható terület az alapszámításhoz képest.

A mezőgazdaság beruházás gazdaságossági alapon becsült öntözési igénye (több mint 1 millió hektár) jelenleg lényegesen meghaladja az öntözőrendszerek kínálta lehetőségeket (mintegy 380 ezer hektár). Ezért a jelenlegi rendszerek és kapacitások hatékonyabb kihasználása mellett szükséges a meglévő öntözőcsatornák és öntözőfürtök fejlesztése, bővítése, illetve akár újak kiépítése. A meglevő gazdaságosan öntözhető területekhez viszonyított 380 ezer hektáros elmaradás jól jelzi, hogy a jelenlegi lehetőségek kihasználása érdekében szükség van a gazdálkodók ösztönzésére olyan új jogszabályi háttér, illetve megfelelő beruházási környezet kialakításával, ami a jelenlegi intézményi környezetnél nagyobb támogatást biztosít számukra. A támogató környezet kialakításának első lépését jelentheti a vízjogi engedélyezési rendszer további átalakítása. A jelenlegi vízjogi engedélyezési rendszer a közelmúlt egyszerűsítést célzó változtatásainak ellenére is nehézkes, akár 5-6 szakhatóság bevonását is jelentheti. Az adminisztratív bizonytalanságai a kisvállalkozások számára olyan mértékűek, amit nem minden esetben hajlandók felvállalni, így végeredményként számos esetben meg sem próbálják a legális vízhez jutást. A támogató környezet kialakításának másik fontos lépése, hogy a termelő képes legyen felszíni vízhez jutni, ha annak vízgazdálkodási alapfeltételei adottak. A jelenlegi intézményi jogszabályi környezetben kimondható, hogy a víz tábla széléig való eljuttatásában az állam által ellátott szerepkörök alapvetően nem helyettesíthetők.

4.1.3 A megfogalmazott javaslatok:

A mezőgazdaság öntözési igénye (több mint 800 ezer hektár) jelenleg lényegesen meghaladja az öntözőrendszerek kínálta lehetőségeket (mintegy 300 ezer hektár), ezért szükséges ez utóbbiak fejlesztése, vagyis új öntözőcsatornák és öntözőfürtök építése;
A meglévő gazdaságosan öntözhető területekhez képesti 330 ezer hektáros elmaradás jól jelzi, hogy a jelenlegi lehetőségek kihasználása érdekében szükség van a gazdálkodók ösztönzésére olyan új jogszabályi környezet kialakításával, illetve megfelelő beruházási környezet kialakításával, ami a jelenlegi intézményi környezetnél nagyobb támogatást biztosít számára;
A támogató környezet egyik lépése annak biztosítása, hogy a hazai termelők olyan támogatási konstrukcióhoz jussanak, amely biztosítja számukra, hogy gazdaságos legyen az öntözési beruházás. Mivel ez a forrás alapvetően az EU által társfinanszírozott programból valósulhat meg, kulcsfontosságú, hogy e termelők az EU előírásainak megfelelő minősítésű vízbázisból öntözhessenek, illetve elérhessenek olyan vízbázisokig, amelyeknek megfelelő a minősítése.
Részletes gazdaságossági és környezeti vizsgálatok szükségesek, hogy a rendszeresen vízjárta mezőgazdasági területek közül melyeket érdemes (akár komplex meliorációs beavatkozásokkal is) öntözésre alkalmassá tenni, és mely területeken lehet indokolt a belvíz összegyűjtése, visszatartása, vizes élőhelyek kialakítása.

Bővebben: Kemény, Gábor és Lámfalusi, Ibolya és Molnár, András (szerk.); Bozán, Csaba és Péter, Krisztina és Vári, Enikő és Kiss, Andrea és Miskó, Krisztina és Domán, Csaba és Keményné Horváth, Zsuzsanna és Gaál, Márta (2018): Az öntözhetőség természeti-gazdasági korlátainak hatása az öntözhető területekre, Agrárgazdasági Könyvek . Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest. ISBN 978-963-491-603-1 http://repo.aki.gov.hu/3153/

4.2 Öntözési igényfelmérés

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2018 elején a falugazdász hálózat bevonásával felmérte a termelők öntözési igényét azokon a területeken, ahol jelenleg rendelkezésre áll vagy kis beruházással odavezethető az öntözővíz. A felmérés országosan mintegy 1,2 millió hektár területet fedett le, melyen közel 40 ezer termelő vett részt

Az igényfelmérés alapján a jelenleg öntözött területeken túl további mintegy 267 ezer hektár terület öntözésére van igény. A termelői igényekhez igazodva a Kormány egy komplex öntözésfejlesztési intézkedéscsomagot vezet be.

Az öntözési igényfelmérés eredményeiről bővebben: https://www.nak.hu/kiadvanyok/hirek/2604-ontozesi-igenyfelmeres-aki

További öntözésfejlesztéssel kapcsolatos tájékoztatók: https://www.nak.hu/tajekoztatasi-szolgaltatas/mezogazdasagi-termeles

4.3 Nemzeti Földügyi Központ

július 1-től létrejött a Nemzeti Földügyi Központ (NFK). Az NFK a korábbi Nemzeti Földalapkezelő Szervezet jogutódjaként ellátja továbbá a Nemzeti Földalap feletti tulajdonosi joggyakorlással járó feladatokat, valamint ide kerültek átcsoportosításra egyes, az erdészeti igazgatás körébe tartozó és korábban a NÉBIH által ellátott, nem hatósági jellegű feladatok is. Mindezeken túl az öntözéshez kapcsolódó igazgatási feladatok is e szervezet keretében vesznek új lendületet.

A Nemzeti Földügyi Központ feladatairól szóló 158/2019. (VI.28.) Korm. rendelet alapján az NFK öntözési koordinációs feladatai:

a) az aszálykárok megelőzése és csökkentése érdekében az öntözéses gazdálkodás terjesztésében történő közreműködés;
b) a termelői öntözési szükségletek, vízigények elemzése, valamint javaslatok kidolgozása az öntözést akadályozó tényezők megszüntetése érdekében;
c) az öntözéses gazdálkodás területspecifikus feltételrendszerének (területorientált, területspecifikus növénytermesztés) kidolgozása;
d) a gazdaságosan ellátható öntözési körzetek és az öntözési közösségek mérethatékony területének meghatározása;
e) öntözési szaktanácsadás megszervezése, az öntözési közösségek szakmai támogatása;
f) nemzeti öntözési mintaprojektek üzemeltetése;
g) a harmadlagos művek üzemeltetése, fejlesztése, a harmadlagos művek öntözővíz-szolgáltatásának koordinálása;
h) öntözéses gazdálkodás alapadatait tartalmazó informatikai rendszer üzemeltetése, az öntözéses gazdálkodással összefüggő hazai (vízhasználat havi jelentése) és nemzetközi kötelezettségeknek megfelelő agrotechnikai alapadatok szolgáltatása;
i) részvétel az öntözési célú állami vízgazdálkodási fejlesztések előkészítésében, öntözésfejlesztéssel kapcsolatos uniós támogatási programok tervezésében.

A szervezettel kapcsolatos információk itt érhetőek el: https://nfk.gov.hu/

5 Támogatások

5.1 Beruházási támogatás

A 2014-2020-as Vidékfejlesztési Program keretében még nyitva áll a VP2.-4.1.4-16 A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése megnevezésű felhívás.

A felhívás keretében támogatás igényelhető a vízvisszatartást és belvízgazdálkodást elősegítő tározók kialakítására, melyek száraz időszakban öntözési célokat szolgálnak, meliorált mezőgazdasági utak létrehozására, már meglévő öntözőberendezések víz- és energiatakarékos rekonstrukciójára illetve új öntözött területek létesítésére.

Támogatás mértéke: egyéni projekt esetén maximum 1 milliárd forint, kollektív projekt esetén maximum 2 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás.

Támogatás intenzitás: 50% (Pest megye 40%) + 10 százalékponttal növelt intenzitás fiatal gazda és kollektív beruházás esetén

Az intézkedések kifizetésének gyorsítása és egyszerűsítése érdekében az alábbi módosítások történtek:

a támogatási kérelmek beadási határideje meghosszabbodott (2016. augusztus 1.- 2020. augusztus 3.),
jogerős elvi vízjogi engedély a kérelemhez csak a legszükségesebb esetekben kell,
az osztatlan közös tulajdon esetén nem szükséges tulajdonosi hozzájárulás,
amennyiben az öntözés újrahasznosított, szürke vízzel történik, a kérelemhez nem kell végleges vízjogi engedély, a víztest állapotát érintő korlátozásokat sem kell alkalmazni;
aki már részesült támogatásban, újra pályázhat,
a Kertészeti ültetvénytelepítés felhívás 1. sz. mellékletében meghatározott gyümölcsfajtákból létrehozott 12 év alatti ültetvényekhez kapcsolódó projektek támogatottá váltak;
a szövetkezetek a termelői csoportokra vonatkozó szabályozás szerint tagjaikon keresztül is igazolhatják a jogosultsági feltételek teljesítését;
a támogatható tevékenységek maximális elszámolható kiadásai átlagosan 20%-kal megemelkedtek;
lehetővé vált az egyszeri elszámolás választása;
VP módosítás: a kollektív beruházások esetében +10%-kal megnöveljük a támogatási intenzitást, így az összességében akár 70%-ra (fiatal gazda esetén 80%-ra) is emelkedhet.

A Felhívás pontos szövege és a kapcsolódó mellékletek az alábbi oldalon érhető el. https://www.palyazat.gov.hu/vp2-414-16-a-mezgazdasgi-vzgazdlkodsi-gazat-fejlesztse#

5.2 Öntözési közösségek létrehozásának támogatása

Az öntözés ösztönzése érdekében új műveletet vezetünk be, melynek keretében olyan öntözési közösségek létrehozásához igényelhető támogatás. amelyek célja

a) már meglévő öntözőrendszerek üzemeltetése, fenntartása, fejlesztése,
b) új öntözési beruházások előkészítése

A pályázati felhívás előkészítése folyamatban van.

Az intézkedésről további információ elérhető a jóváhagyott Vidékfejlesztési Programban:

https://www.palyazat.gov.hu/az_europai_bizottsag_altal_elfogadott_operativ_programok_2014_20

6 Öntözéshez kapcsolódó képzések

6.1 Középfokú vízügyi képzőhelyek:

Szent László Általános Művelődési Központ, Baja

Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Dráva Völgye Tagintézménye, Barcs

Szolnoki Műszaki Szakközép- és Szakiskola, Pálfy-Vízügyi Tagintézmény, Szolnok

ÉVISZ Nyíregyházi Vásárhelyi Pál Építőipari és Környezetvédelmi, Vízügyi Szakközépiskola Nyíregyháza

Vásárhelyi Pál Szakközépiskola és Kollégium, Békéscsaba

Szegedi Gábor Dénes Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakképző Iskola, Szeged

6.2 Felsőoktatás intézmények:

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék

Debreceni Egyetem, Hidrobiológiai Tanszék

Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék

Miskolci Egyetem, Hidrogeológiai - Mérnökgeológiai Intézeti Tanszék

Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Víztudományi Kar

Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mezőgazdasági és Élelmiszertudományi Kar

Nyugat-Magyarországi Egyetem, Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet

Pécsi Tudományegyetem, Földtani és Meteorológiai Tanszék

Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

Szent István Egyetem, Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar

Szent István Egyetem, Ybl Miklós Építéstudományi Kar Építőmérnöki Intézet

Szent István Egyetem, Mezőgazdasági és Környezettudományi Kar

Széchenyi István Egyetem, Műszaki Tudományi Kar

6.3 Az öntözéshez kapcsolódó célzott felsőfokú képzések

6.3.1. Mester képzés - Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Mérnöki Mesterképzési Szak

A mesterképzési szak megnevezése: mezőgazdasági vízgazdálkodási mérnöki (Agricultural Water Management Engineering)

A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése

végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat
szakképzettség: okleveles mezőgazdasági vízgazdálkodási mérnök
a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Agricultural Water Management Engineer

Képzési terület: agrár

A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a mezőgazdasági mérnöki, a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki, a kertészmérnöki, a környezetgazdálkodási agrármérnöki, a növénytermesztő mérnöki, a vidékfejlesztési agrármérnöki, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki alapképzési szak.

A képzési idő félévekben: 4 félév

A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit a szak orientációja: kiegyensúlyozott (40-60 százalék)
A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák: A képzés célja mezőgazdasági vízgazdálkodási mérnökök képzése, akik a mesterképzésben megszerzett ismeretek birtokában képesek a mezőgazdasági vízgazdálkodás szakterületén belül a fenntartható integrált vízgazdálkodás eszközrendszerének kreatív mérnöki alkalmazására. A képzettségük birtokában magas szinten képesek együttműködni szakterületéhez kapcsolódó hazai és nemzetközi feladatok megoldásában. Alkalmasak a tervező-fejlesztő mérnöki, kutatói, illetve vezetői munkakörök betöltésére. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

A mezőgazdasági vízgazdálkodási mérnök (a 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet szerinti képzési és kimeneti követelmények szerint)

Tudása

Rendelkezik a mezőgazdasági vízgazdálkodási szakterület műveléséhez szükséges magas szintű természettudományi, műszaki és a releváns egészséggel kapcsolatos ismeretekkel.

Ismeri a legújabb mezőgazdasági vízgazdálkodási technológiák és eljárások alkalmazhatóságát és ezek jogi szabályozását.

Részletesen ismeri a mezőgazdasági vízgazdálkodás sajátosságait és a lejátszódó folyamatokat, ismeri és felismeri a köztük meglevő kapcsolatokat.

Ismeri a legújabb mezőgazdasági vízgazdálkodási technológiák és a fenntartható vízkészlet-gazdálkodás informatikai megoldásait.

Részletesen ismeri – hazai és nemzetközi relációban egyaránt – a mezőgazdasági vízgazdálkodás tevékenységrendszerének tervezési és megvalósítási, végrehajtási módszereit, szabályait és a kapcsolódó sajátosságokat.

Ismeri a team- és projektmunka sajátosságait, rendelkezik vezetői ismeretekkel.

Ismeri a vezetési funkciók különböző szintjeit, értékelésének módszereit, valamint a konfliktuskezelési technikákat.

Birtokában van a szakterületen alkalmazható általános és az agrárgazdaság egészében alkalmazható korszerű vezetéselméleti és alkalmazott pszichológiai ismereteknek.

Szakterülete és a vele szorosan összefüggő területek (természettudományi, közgazdasági, jogi) részletes ismeretének birtokában felismeri a gazdasági rendszerek működésének hatékonyságát korlátozó tényezőket.

Ismeri a gazdaság, a társadalom és az agrárágazat viszonyát.

Ismeri a K+F+I stratégiai szerepét az agrárgazdaságban. Ismeri szakterületének sajátos kutatási módszereit, absztrakciós technikáit, az elvi kérdések gyakorlati vonatkozásainak kidolgozási módjait.

Ismeri a szakszerű és hatékony szóbeli, írásbeli és hálózati kommunikáció módszereit és eszközeit.

Ismeri, érti szakterülete speciális szókincsét, magyar és legalább egy idegen nyelven egyaránt.

Széleskörű általános műveltséggel, társadalom- és agrártörténeti, valamint műszaki ismeretekkel rendelkezik.

Képességei

Képes szakterületén a klímaadaptációs megoldások kidolgozására és megvalósítására.

Képes a legújabb mezőgazdasági vízgazdálkodási technológiák és eljárások alkalmazására és továbbfejlesztésére.

Képes a mezőgazdasági vízgazdálkodás szakmai feladatának koordinálására.

Képes eligazodni és szakmailag megalapozott véleményt alkotni az agrárgazdasághoz kapcsolódó hazai és nemzetközi gazdaságpolitikai valamint társadalmi eseményekkel kapcsolatban.

Képes a szakmai tevékenységével kapcsolatos jogszabályok önálló értelmezésére és alkalmazására.

Az irányított szervezet munkáját (tevékenységét), gyakorlati problémáit tudományos igényességgel és megfelelő módszerekkel elemzi.

Képes a szakterület tevékenységrendszerének meghatározására, megtervezésére, megszervezésére.

Képes saját álláspont kialakítására és annak vitában történő megvédésére általános társadalmi, agrárgazdasági, és speciális, a szakterülethez tartozó kérdésekben.

Értő, elemző módon követi szakterülete meghatározó hazai és nemzetközi szakirodalmát.

Képes a meghatározott tevékenységek végrehajtásához szükséges feltételek biztosítására, a megvalósítás folyamatos irányítására és, ellenőrzésére, illetve ennek megszervezésére.

A szervezet munkájának korszerűsítése érdekében képes a változtatás feltételeinek megteremtésére és a változtatás megvalósítására.

Képes a vezetői tevékenység különböző funkcióinak gyakorlati végrehajtására, a vezetettek motiválására, teljesítményük értékelésére, a felmerülő konfliktusok jogszerű és hatásos kezelésére.

Képes projekt team kialakítására, aktív résztvevő kutatási, fejlesztési projektekben.

Képes az adott szakterület ismeretrendszerét alkotó elképzelések különböző területeinek részletes analízisére, az átfogó és speciális összefüggések feltárására.

Képes a szakmai problémák beazonosítására, azok sokoldalú, interdiszciplináris megközelítésére, valamint a megoldásához szükséges részletes elvi és gyakorlati háttér feltárására, megfogalmazására.

Az agrárgazdaságra vonatkozó elemzéseit képes ágazatokon átívelően, összefüggéseiben, komplexen megfogalmazni és értékelni.

Képes szakterületén magyarul és idegen nyelven írásban és szóban megnyilvánulni, vitában részt venni.

A szakterület ismeretközvetítési technikáit, magyar és idegen nyelvű publikációs forrásait ismeri, feldolgozza, értelmezi és munkája során ezeket alkalmazza.

Képes korszerű informatikai eszközök alkalmazására, szakszerű és hatékony szóbeli és írásbeli kommunikációra.

Képes szakmája összefoglaló és részletezett problémaköreinek megértésére és hiteles közvetítésére.

Alkalmas a mérnöki munka során az egyének és a társadalom egészségét támogató, környezetbarát megoldások előnyben részesítésére.

A képzést elindító intézmények:

Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar
Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar

6.3.2. Szakirányú továbbképzések - Öntözési szakmérnöki képzés

Szent István Egyetem, 4 félév, képzés helye Szarvas

http://www.gk.szie.hu/content/ontozesi-szakmernok-kepzes-2019-szeptemberi-kezdessel

A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Öntözési szakirányú továbbképzési szak
A szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése: Öntözési szakmérnök
A szakirányú továbbképzés képzési területe: agrár képzési terület
A felvétel feltétele:

legalább alapképzésben szerzett állattenyésztő mérnöki, erdőmérnöki, növénytermesztő mérnöki, kertészmérnöki, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, környezetgazdálkodási agrármérnöki, mezőgazdasági mérnöki, vadgazda mérnöki, tájrendező és kertépítő mérnöki, természetvédelmi mérnöki mérnök szakképzettség, vagy
korábbi rendszerű főiskolai szintű képzésben környezetmérnöki, meliorációs mérnöki, gazdasági mérnöki, mezőgazdasági gépészmérnöki, tájgazdálkodási mérnöki mérnök szakképzettség, vagy
egyéb, legalább alapképzési szakon (korábban főiskolai szintű képzésben) műszaki képzési területen szerzett mérnöki szakképzettség.

A képzési idő: 4 félév, teljes óraszáma: 375 tantervi óra
A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma:

120 kredit

A képzés során megszerezhető szakképzettség alkalmazhatósága: Az oktatott ismeretanyag alkalmassá teszi a képzésből kikerülő szakembereket közép- és felsővezetői munkakörök betöltésére különböző méretű mezőgazdasági vállalkozásokban az öntözéssel kapcsolatos feladatok ellátására a tervezési fázistól az operatív munkafolyamatig. Az öntözési szakmérnökök hasznosíthatják tudásukat saját mezőgazdasági üzemükben, illetve önálló vállalkozóként más termelő gazdaságoknak nyújtott szolgáltatás formájában is. A mezőgazdasági szektoron kívüli öntözőrendszerek (településgazdálkodás, intézmények, magánszemélyek) növekvő mértékben igénylik a képzésben megszerezhető szaktudást.
A képzés fő tanulmányi területei:

Természettudományi alapozó ismeretek: Alkalmazott agrometeorológia, Hidrológia, Talajfizika, Vízminőség védelem, Hidrobiológia
Műszaki-vízgazdálkodási ismeretek: Belvízgazdálkodás, Mikroöntöző-telepek tervezése és üzemeltetése, Öntözés gépei, Esőztető öntözőtelepek tervezése és üzemeltetése, Mezőgazdasági vízszolgáltató rendszerek és üzemeltetésük, Melioráció
Mezőgazdasági-vízgazdálkodási ismeretek: Szántóföldi növények öntözése, Kertészeti növények öntözése, Öntözéses tápanyagellátás, Hidrokultúrás növénytermesztés, Tanulmányi szemle
Környezettudományi ismeretek: Szennyvíz- és hígtrágya öntözés, Tógazdálkodás és akvakultúra, Az öntözés környezeti hatásai
Társadalmi ismeretek: Az öntözés jogi és hatósági vonatkozásai, Öntözés ökonómiája

A képzés célja:

A szakirányú szakképzés célja olyan speciális ismeretekkel és szemléletmóddal rendelkező szakemberek képzése, akik elméleti felkészültségük, szakismereteik és gyakorlati ismereteik birtokában képesek az öntözőrendszerek optimális megtervezésére, kialakítására, operatív működtetésére a növénykultúrának, öntözési módnak és öntözési célnak megfelelően, a legkülönbözőbb méretskálákon. A képzés során megszerzett – az öntözési vonatkozásokat középpontba állító - természettudományi alapismeretek, műszaki, mezőgazdasági, környezet- és gazdaságtudományi ismeretek szintetizálásával a szakemberek a gyakorlatban képesek megoldani, illetve irányítani az öntözéshez kapcsolódó feladatokat.

Az öntözési szakmérnök

Tudása:

Ismeri

az öntözés tervezéséhez szükséges klimatikus viszonyokat, az öntözővízigényt befolyásoló meteorológiai elemeket;
az öntözés talajtani, talajfizikai alapjait;
a kertészeti és szántóföldi növények vízigényét, a vízhiány okozta stressz növényre gyakorolt hatását;
az öntözővízként használható vízbázisokat;
az öntözéshez kötődő jogszabályokat, az engedélyeztetési eljárás folyamatát;
az öntözővíz minőségével kapcsolatos követelményeket;
az öntözés környezetre gyakorolt hatásait;
a szennyvíz- és hígtrágyaöntözés lehetőségeit;
a víztöbblettel kapcsolatos problémákat, a belvízrendezés alapjait;
az öntözéses tápanyagellátás, valamint a hidrokultúrás termesztés lehetőségeit;
az öntözésben használatos gépeket, eszközöket, létesítményeket és ezek üzemeltetését;
a különböző öntözési módok sajátosságait, előnyeit;
az öntözés üzemgazdasági és ökonómiai vonatkozásait.

Képes

agrometeorológiai, talajtani, növénytermesztési és egyéb üzemi adatok alapján az optimális öntözőrendszer megtervezésére;
nem mezőgazdasági célú öntözőrendszerek megtervezésére, működtetésére;
talajnedvességi/meteorológiai adatok ismeretében a vízutánpótlás idejének és mennyiségének meghatározására, illetve korszerű öntözésirányítási rendszerek alkalmazására;
az öntözőrendszerek üzemeltetésére, a működés során fellépő problémák felismerésére, a megfelelő beavatkozás elindítására;
a természeti erőforrások hatékony felhasználására az ökológiai és ökonómiai szempontok együttes értékelésével;
az öntözéssel kapcsolatos szakirodalom követésére, annak szaktudáson alapuló kritikus értékelésére, gyakorlatban történő hasznosítására;
öntözéssel kapcsolatos pályázatok menedzselésére.

6.3.3 Szakirányú továbbképzés -Hidroinformatika és vízgazdálkodás szakirányú továbbképzés:

Bővebb információ http://epito.bme.hu/vit/szakmernoki

A képzés célja

A képzés felkészítést nyújt a vízgazdálkodásban és vízügyi tervezésben dolgozó szakemberek számára a modellezéssel, előrejelzéssel, adatkezeléssel kapcsolatos tudásuk bővítéséhez és mindezek vízgazdálkodásban való integrált alkalmazásának elsajátításához. A tárgyak biztosítják a nappali oktatásban megszerzett tudásanyag speciális területeinek bővítését, reprezentatív esettanulmányokon keresztül bemutatva a korszerű módszerek gyakorlati alkalmazását.

A képzés ajánlható a vízgazdálkodás területén dolgozó, hatásvizsgálatokat, tervezést és K+F tevékenységet végző, illetve ilyen jellegű munkákat szervező, terepi méréseket irányító szakemberek, középvezetők és vezetők számára.

A tanfolyam három féléven keresztül, félévenként 4 x 3 napra koncentrált kontaktórák keretében folyik. A harmadik félévben a hallgatók szakdolgozatot készítenek, amelynek sikeres megvédése után oklevelet kapnak. A résztvevők automatikusan teljesítik a Magyar Mérnöki Kamara továbbképzési követelményeit.

7 Öntözéssel kapcsolatos kutatások

7.1 NAIK - Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézete (NAIK ÖVKI)

Az öntözéssel kapcsolatos hazai kutatások a NAIK - Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézete zajlanak.

január 1-jével kezdte meg működését a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK), mely tizenhárom agrár- és élelmiszergazdasághoz kapcsolódó kutatóintézet összevonásával, működésének összehangolásával jött létre. A jogelőd Halászati és Öntözési Kutatóintézet beolvadásával és szakmai feladatainak megbontásával létrejött az Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály (NAIK ÖVKI). Az önálló osztály megalakulásának célja és feladata a mezőgazdasági vízgazdálkodással, öntözéssel és rizstermesztéssel kapcsolatos – nagy múltú – kutatási programok beindítása és sikeres végrehajtása. Ennek legfontosabb elemei a vizek mennyiségi és minőségi állapotának megőrzése és javítása, a rendelkezésre álló vízkészletek kihasználtságának fokozása. A jövőben várható szélsőséges vízháztartási helyzetekhez való alkalmazkodás elősegítése, környezettudatos és víztakarékos termeléstechnológiák, illetve megújuló és alternatív energiaforrások alkalmazása, a termelés gazdaságosságának fokozása a helyi adottságok szerint. Feladata továbbá az EU VKI és az ökológiai igények kielégítését figyelembe vevő komplex programok kidolgozása, és az új tudományos eredmények gyakorlati megvalósítása. Mindezek alapját képezik a mezőgazdasági vízgazdálkodási, öntözéses gazdálkodási és rizskutatási KFI feladatok ellátásának. Kiemelt feladatunk az új tudományos eredmények gyakorlatban való hasznosulásának elősegítése, illetve szoros együttműködés kialakítása mind a döntéshozókkal, mind pedig a termelőkkel. Az önálló osztály KFI tevékenységét két kutatási témacsoport keretében (Mezőgazdasági Vízgazdálkodás, Öntözéses Gazdálkodás és Rizskutatás) végzi. Az önálló osztály irányítása alá tartozik a NAIK ÖVKI Környezetanalitikai Központ Vizsgáló Laboratórium, a NAIK ÖVKI Galambosi Rizskísérleti Telep, a NAIK ÖVKI Liziméter Telep és a NAIK ÖVKI Radiológiai Tenyészkert.

Mezőgazdasági Vízgazdálkodás Témacsoport

A mezőgazdasági vízgazdálkodással kapcsolatos kutatások célja:

a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklését elősegítő kutatások;
szélsőséges vízháztartási helyzetekhez (belvíz, aszály) való alkalmazkodás lehetőségeinek kutatása;
a hazai öntözés helyzetét és fejlesztési lehetőségeit elemző és megalapozó kutatások;
belvízgazdálkodással összefüggő komplex kutatások, belvíz-veszélyeztetettségi értékelés, területhasznosítási alternatívák kidolgozása;
GIS-alapú térképezés, fotogrammetriai elemzések;
a mezőgazdasági vízgazdálkodás környezetvédelmi, természetvédelmi és szocio-ökonómiai szerepének kutatása;
a mezőgazdasági vízgazdálkodás pozitív és negatív externális hatásainak komplex értékelése;
EU VKI és a mezőgazdasági vízgazdálkodás kapcsolatának kutatása;
a mezőgazdasági vízgazdálkodás szerepe a vizes élőhelyek fenntartásában, összefüggésben az ökoszisztéma szolgáltatásokkal;
a vizek mezőgazdasági célú hasznosítási lehetőségeinek meghatározása;
távérzékeléses adatgyűjtés drón technológiával, a talaj-növény rendszer hidrológiai állapotának felmérése céljából;
a mezőgazdasági táblán keletkező többletvizek minőségi vizsgálatai (tápanyag, szennyezőanyag, szermaradvány), felhasználási lehetőségeinek felderítése.

Öntözéses Gazdálkodás és Rizskutatás Témacsoport

A kutatások célja az öntözéses gazdálkodás bővítéséhez és fejlesztéséhez szükséges tudományos háttér erősítése, különös tekintettel a klímaváltozás hazánkat érintő káros hatásainak mérséklésére. A magyar vidékfejlesztési stratégiával összhangban célunk:

környezetbarát öntözéses technológiák alkalmazásának elősegítése;
a növények vízigényéhez igazodó, hatékony vízfelhasználás támogatása;
a növény-talaj-víz rendszer anyagforgalmának és a tápanyagok felvehetőségének vizsgálata liziméterekben;
mezőgazdasági növények tápanyag-hasznosítási hatékonyságának meghatározása és fokozása;
toxikus elemek környezetben történő akkumulációjának vizsgálata;
szennyvízöntözés energiaültetvényekben;
a hazai öntözéses gazdálkodás különleges elemének számító rizs (Oryza sativa L.) és indiánrizs (Zizania aquatica) termesztés fenntartható fejlődésének elősegítése a termesztéstechnológia és a biológiai alapok (génmegőrzés és nemesítés) fejlesztése által;
a rizs abiotikus (hideg, szárazság, só) és biotikus (járványos barnulás, levél fonálféreg) stressz-toleranciájának vizsgálata;
a termesztéstechnológia fejlesztése, különös tekintettel az organikus rizstermesztésre – rizsföldi halnevelés;
a rizstermesztés természetvédelmi jelentőségének feltárása (vizes élőhely, védett madarak).

7.2 NAIK – Agrárgazdasági Kutatóintézet (NAIK-AKI)

NAIK-AKI az önözéssel kapcsolatos adatgyűjtési feladatokat lát el, ezzel együtt gazdaságossági számításokat is végeznek.

Az Agrárstatisztikai Információs Rendszer (ASIR) egy elektronikus adatgyűjtő rendszer, melyen keresztül megvalósul a kérdőívek előállítása, az adatok gyűjtése, ellenőrzése és a lekérdezések segítségével az adatok összesítése, feldolgozása. Az ASIR rendszeren keresztül 17 OSAP adatgyűjtést bonyolítunk le, ezáltal közel 14 000 adatszolgáltatóval állunk kapcsolatban. A rendszer megkönnyíti az ágazati szereplők, az agrárirányítás és az agrárkutatás munkáját, a feldolgozott információk széles körű disszeminációja, a különböző felhasználói csoportok (termelők, feldolgozók, szakmai szervezetek, irányító szervek) döntéshozatali mechanizmusának megalapozásával és elősegítésével.

A rendszert a felhasználói igények figyelembevételével folyamatosan fejlesztik. Az alábbi linkeken az NAIK-AKI felületén megtalálható főbb ismeretek érhetők el:

Nemzetközi kutatóhelyek és egyes főbb szakmai szervezetek (példaszerűen):

Magyar Öntözési Egyesület, Magyarország http://moe.hu/
Irrigation Research Institute, Roorkee, India, https://www.iriroorkee.res.in/index.html
Knowledge Hub on Water and Agriculture, https://water.jrc.ec.europa.eu
European Irrigation Association, irrigationeurope.eu
Irrigation Association, irrigation.org
International Commission on Irrigation and Drainage, Franciaország http://afeid.montpellier.cemagref.fr/
Kato University L. Belgium http://www.biw.kuleuven.be/
National Water Research Center, Egyiptom https://www.nwrc.gov.eg/
Irrigation Research Institute, Pakisztán, http://www.punjab.gov.pk
Farmland Irrigation Research Institute, Kína, https://www.grid.ac/institutes/grid.464314.0

8 Statisztikai adatok

http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_uw001.html
Öntözési adatok az ASIR felületén:
Öntözésjelentések a NAIK-AKI felületén
OVF statisztikák
Statisztikák a VIZEK keretrendszerben