Tájékoztató a vízgazdálkodási törvény 2018. december 21. napjától hatályos módosulását megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltetett felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítmény vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásáról.

A 2018. december 21. napját megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítmény vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárása

Az engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltetett felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítmények vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárás során a fennmaradási engedélyre vonatkozó általános szabályok érvényesek azzal a lényeges különbséggel, hogy a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 2018. december 21-i hatálybalépéssel módosított 29. § (7) bekezdése alapján:

„Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki az egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Vgtv.mód2.) hatálybalépését megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2020. december 31-ig kérelmezi.”

A szabályozás előzménye, hogy a Vgtv. 2016. június 4-től hatályos módosítása, a 29. § (7) bekezdésének beiktatásával az alábbiak szerint rendelkezett:

"Mentesül a vízgazdálkodási bírság fizetése alól az a létesítő, aki a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2016. évi XLI. törvény hatálybalépését megelőzően vízjogi engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha annak vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárását 2018. december 31-ig kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak."

A 2018. december 21-én hatályba lépett módosítás nem kizárólag a mentesülés időszakának kiterjesztéséről szól. A jogalkotó szűkítette a szabályozás konkrét tárgyát, azzal, hogy a "vízkivételt biztosító vízilétesítmény" helyett "felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítmény" fogalmát, továbbá az "engedély nélkül létesített" megfogalmazás helyett "engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet" megjelölést használja. A jogalkotó kiterjesztette a szabályozás alanyát, mivel abban "létesítő" helyett "létesítő vagy üzemeltető" szerepel, valamint meghosszabbította a mentesülés időszakát 2020. december 31. napjáig.

Ennek megfelelően egyrészt, ha a létesítő és egyben üzemeltető 2018. december 21. napját megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, akkor annak további üzemeltetése érdekében szankció alkalmazása nélkül juthat vízjogi fennmaradási engedélyhez. Másrészt, ha létesítő esetlegesen nem ismert, de az üzemeltető jelenleg a 2018. december 21-jét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt üzemelteti, akkor annak további üzemeltetéséhez szankció alkalmazása nélkül kaphat vízjogi fennmaradási engedélyt.

Az engedélyek hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország területén a vízkivételt biztosító vízilétesítmények vonatkozásában a jogkövető magatartás erősödjön, továbbá a vízgazdálkodási célok és a vizek jó állapotának megőrzése megvalósuljon. Ennek
megfelelően ismertté váljon a vízhasználatok pontos mennyisége és biztosított legyen a vízkészlet igénybevétele után a járulék megfizetése, illetve a hatósági felügyelet.

Milyen engedély szükséges?

Engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltetett felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményekre vonatkozóan fennmaradási engedélyt kell kérni.

Tekintettel arra, hogy Vgtv. 29. § (7) bekezdése nem tesz különbséget a vízkivételt biztosító vízilétesítmények között, így ezek utólagos engedélyezésének hatásköre megoszlik a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkező települési önkormányzatok jegyzői és a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóságok, azaz a fővárosi és a kijelölt megyei
katasztrófavédelmi igazgatóságok között.

A települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozik és a jegyző fennmaradási engedélye szükséges

a) olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:

aa) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és legfeljebb 500 m³/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,

ab) épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény vagy a háztartási igények kielégítését szolgálja, és

ac) nem gazdasági célú vízigény;

b) az ab) pontban szereplő házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kúthoz tartozó, víztisztítási feladatokat ellátó vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez;

c) az 500 m³/év mennyiséget meg nem haladó, kizárólag háztartási szennyvíz tisztítását és a tisztított szennyvíz elszikkasztását szolgáló vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez.

A fenti eseteket kivéve minden más esetben a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóság, azaz a fővárosi és megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok fennmaradási engedélye szükséges engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltetett felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményekre vonatkozóan.

Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 29. § (7) bekezdése, a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdése és 24. § (1) bekezdése.

Ki a kérelmező?

Az engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltetett felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményekre vonatkozó fennmaradási engedélyt az építtetőnek (tulajdonosnak) kell kérelmeznie.

A kérelmet eljáró képviselőként benyújthatja a fentiek által meghatalmazott személy vagy szervezet is.

Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdése

Hogyan kell benyújtani a kérelmet?

A vízjogi fennmaradási engedély 2018. január 01. napjától kizárólag írásban terjeszthető elő.

Az írásbeli kapcsolattartási mód alkalmazásának kizárólag a postai úton, valamint az elektronikus ügyintézést biztosító információs rendszer útján megküldött kérelem felel meg. Az elektronikus levélcímről (e-mail) érkező beadványok a vonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmében nem felelnek meg az írásbeli kapcsolattartás követelményeinek.

Az ügyfél jogosult az ügyei intézése során ügyintézési cselekményeit elektronikus úton végezni, nyilatkozatait elektronikus úton megtenni.

Fontos!

Elektronikus ügyintézésre köteles:

a) az ügyfélként eljáró
aa) gazdálkodó szervezet,
ab) állam,
ac) önkormányzat,
ad) költségvetési szerv,
ae) ügyész,
af) jegyző,
ag) köztestület,
ah) az ac)-ag) alpontok hatálya alá nem tartozó egyéb közigazgatási hatóság, valamint
b) az ügyfél jogi képviselője.

A fentieken túl, ha az ügyfél az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerint elektronikus ügyintézésre nem köteles, a kérelmét elektronikus azonosítást követően elektronikus úton, vagy papír alapon, a vízügyi hatósági eljárás esetén öt példány engedélyezési tervdokumentációval - elvi vízjogi engedélyezés esetén három példány, a műszaki megoldást tartalmazó dokumentációval -, helyi vízgazdálkodási hatósági eljárás esetén egy példány engedélyezési tervdokumentációval nyújtja be.

Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28/B. § a) pontja, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 8. § (1) bekezdése, 9. § (1) bekezdése és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1/B. § (2) bekezdése

Mit tartalmazzon a kérelem?

A vízügyi hatósághoz benyújtásra kerülő, fennmaradási engedéllyel kapcsolatos kérelem elbírálása során a vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell eljárni azzal, hogy a kérelemhez a tényleges megvalósulási állapotot tartalmazó tervdokumentációt kell csatolni.

A vízügyi hatósághoz benyújtásra kerülő, fennmaradási engedéllyel kapcsolatos kérelem elbírálása során a vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell eljárni azzal, hogy a kérelemhez a tényleges megvalósulási állapotot tartalmazó tervdokumentációt kell csatolni.

A létesítőnek (kérelmezőnek) a kérelem részeként igazolnia kell:

a) ha a tervezett vízimunka vagy vízilétesítmény közműveket érint, a közmű kezelője (üzemeltetője) - az engedélyezési dokumentációra alapozott, a kérelemmel összefüggő - hozzájárulásának meglétét,

b) közcélú vízilétesítmény elhelyezésénél, vízvezetési szolgalmi jog megállapítására irányuló kérelem [Vgtv. 20. § (1) bekezdése] esetén az ingatlan tulajdonosa, állami tulajdon esetén vagyonkezelője és a szolgalom alapítását kérő közötti - a korlátozás mértékének megfelelő kártalanításra vonatkozó - megállapodás meglétét, megállapodás hiányában az annak sikertelenségét igazoló nyilatkozatot és az ingatlan tulajdonosa megkeresésének igazolását [Vgtv. 20. § (4) bekezdés],

c) a d) pont kivételével, ha a tervezett vízhasználattal, vízimunka elvégzésével, vízilétesítmény megépítésével, üzemeltetésével vagy megszüntetésével érintett ingatlan nem az engedélyes tulajdona - a közcélú vízilétesítmény elhelyezését biztosító vízvezetési szolgalom alapításának [Vgtv. 20. § (1) bekezdés], az országos közút és tartozékai, illetve a törzshálózati vasúti pálya és tartozékai víztelenítését szolgáló közcélú vízilétesítmény elhelyezésének [Vgtv. 20. § (3a) bekezdés], a környezeti kármentesítési célú vízilétesítmények elhelyezésének [1995. évi LIII. törvény 101. § (4) bekezdés] esetét kivéve - az ingatlan igénybevételére, használatára vonatkozó jogcím fennállását, vízilétesítmény megvalósítása esetén az ingatlan tulajdonosa, állami tulajdon esetén a vagyonkezelője - a tervezett vízilétesítmény tulajdonjogát is megjelölő, az  ingatlanhasználattal járó jogokat és kötelezettségeket rögzítő - írásbeli hozzájárulásának meglétét,

d) ha a tervezett vízhasználat, vízimunka elvégzése, vízilétesítmény megépítése, üzemeltetése vagy megszüntetése termőföldet érint vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy részeként valósul meg, azonban az ingatlan nem az engedélyes tulajdona - a közcélú vízilétesítmény elhelyezését biztosító vízvezetési szolgalom alapításának [Vgtv. 20. § (1) bekezdés], az országos közút és tartozékai, illetve a törzshálózati vasúti pálya és tartozékai víztelenítését szolgáló közcélú vízilétesítmény elhelyezésének [Vgtv. 20. § (3a) bekezdés], a környezeti kármentesítési célú vízilétesítmények elhelyezésének [1995. évi LIII. törvény 101. § (4) bekezdés] esetét kivéve -, a létesítő (kérelmező) nyilatkozatának fennállását arról, hogy rendelkezik vagy a kivitelezés megkezdéséig rendelkezni fog az érintett ingatlan vonatkozásában a polgári jog szabályai szerinti jogosultsággal, illetve a tervezett vízhasználattal, vízimunka elvégzésével, vízilétesítmény megépítésével, üzemeltetésével vagy megszüntetésével összefüggésben létrejött vagy létrejövő megállapodással,

e) ha a tervezett vízhasználat, vízimunka, vízilétesítmény állami tulajdonban lévő vízkészletet, vízilétesítményt, felszín alatti vizek víztartó képződményét vagy felszíni víz medrét érinti, vagy arra közvetlen hatással van, a vízügyi igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulásának meglétét,

f) valamennyi vízhasználat, vízimunka, vízilétesítmény esetén - elvi vízjogi és fennmaradási engedélynél az erre irányuló kérelemnél, vízhasználat önálló engedélyezése esetén a vízjogi üzemeltetési engedély iránti kérelemnél, különben a vízjogi létesítési engedély iránti kérelemnél - a vízügyi igazgatóság vízügyi objektumazonosítási nyilatkozata meglétét.

Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1/B. § (4) bekezdése és 15. § (3) bekezdése

A befizetendő igazgatási szolgáltatási díj összege és módja?

A vízügyi hatóság fennmaradási engedélyezési eljárásának lefolytatásáért alapesetben igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, melynek mértéke függ a vízhasználat, azaz jelen esetben a víz hasznosítása érdekében történő vízmennyiségi igénybevétel mértékétől. Kivételt képeznek ez alól a vízügyi igazgatóságok 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1/C.§ pontjában foglalt mentességei, továbbá a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörbe tartozó engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltetett felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítmények engedélyezési eljárásai, melyek esetében az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény XIII. fejezetének 1. pontja rendelkezik.

A fentiekkel ellentétben azonban a Vgtv. a következőkről rendelkezik:

"Mentes az illeték- és díjfizetési kötelezettség alól
a) az öntözési berendezések vagy az öntözőtelepek engedélyezési eljárása, ha arra a vízhasználat engedélyezése keretében kerül sor;
b) a felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítmények engedélyezési eljárása."

Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: Vgtv. 31. § (2) bekezdése és 31/A.§-a, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény XIII. fejezetének 1. pontja

Ügyintézési határidő?

A vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárás ügyintézési határideje (teljes eljárásban) 60 nap. Az eljárás a kérelemnek az eljáró hatósághoz történő megérkezését követő napon indul. Az ügyintézési határidő az eljárás megindulásának napján kezdődik.

Az ügyintézési határidőbe nem számít be az eljárás felfüggesztésének és az ügyfél mulasztásának vagy késedelmének időtartama.

Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: Ákr. 50. § (2) bekezdés c) pontja, Ákr. 50. § (5) bekezdése

Mely szakhatóságok vesznek részt az engedélyezési eljárásban?

A vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásban, amennyiben a szakhatósági bevonás és közreműködés feltételei az eljárásban teljesülnek, a hatóság jellemzően az alábbi szakhatóságokat fogja megkeresni, de az engedélykérelemtől függően más szakhatósági állásfoglalás beszerzése is szükségessé válhat:

– megyei kormányhivatal környezetvédelmi, természetvédelmi, népegészségügyi, erdészeti, talajvédelmi, bányafelügyeleti hatáskörében eljáró járási hivatala

Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 16. táblázata

Mikor és ki mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól?

Amennyiben a 2020. december 31-ig benyújtott fennmaradási engedély kérelem alapján a fennmaradási engedély megadásának feltételei egyébként fennállnak és az kiadható, úgy a Vgtv. 29. § (7) bekezdésében foglaltak értelmében a vízgazdálkodási bírság fizetése alól mentesülnek azok a létesítők vagy üzemeltetők, akik Vgtv.mód2. hatálybalépését, azaz 2018. december 21. napját megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt.

Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: Vgtv. 29. § (7) bekezdése

Fontos!
Az engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítmények vízjogi fennmaradási engedélyének kiadására irányuló eljárás során, amennyiben a benyújtott kérelemben, vagy annak mellékleteiben foglalt információk alapján nem megállapítható az engedélyezni kívánt vízkivételt biztosító vízilétesítmény létesítésének időpontja, tényállás tisztázás keretén belül a kérelmezőt erre vonatkozóan nyilatkozattételre kell felhívni.

Abban az esetben, ha a kérelmező úgy nyilatkozik, hogy vízkivételt biztosító vízilétesítménye a Vgtv.mód2. hatálybalépését, azaz 2018. december 21. napját megelőzően létesült, a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól mentesül, ellenkező esetben a megszokott eljárásrend alapján a fennmaradási engedély kiadásával egyidejűleg a vízgazdálkodási bírság megfizetésére kell kötelezni.

Mikor nem adható meg a vízjogi fennmaradási engedély és ennek mi a következménye?

Amennyiben az engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltetett felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítmény vízgazdálkodási, környezet- vagy természetvédelmi szempontból káros és ez átalakítással sem szüntethető meg, a vízjogi fennmaradási engedély kiadására irányuló kérelmet el kell utasítani és emellett az építtetőt a létesítmény megszüntetésére (elbontására) kell kötelezni.

Fontos!
A vízilétesítmény megszüntetése egyébiránt engedélyköteles tevékenység, emiatt a vízkivételt biztosító vízilétesítmény megszüntetésére irányuló hivatalból indított kötelezési eljárás során először az ügyfelet terv- és adatszolgáltatásra, azaz a megszüntetési engedélyhez szükséges tervdokumentációval és annak mellékleteivel azonos tartalmú dokumentáció benyújtására kell kötelezni.

Vonatkozó jogszabályi rendelkezés: 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdése, 18. § (2) és (3) bek. 

 

Záradék

Felhívom a figyelmet arra, hogy a fenti általános tájékoztatást a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a jogszabályokban foglaltak célirányos idézésével adta meg, melyeket minden esetben az egyedi ügyre vonatkozóan kell megfelelően alkalmazni. Bővebb előzetes tájékoztatást a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkező települési önkormányzatok jegyzői és a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóságok, azaz a fővárosi és a kijelölt megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok adhatnak.